Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Ökocentrum
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Panoptikum
Kisvasút
Planetárium
Óriáskerék
Szélmalom
Emlékhely
Nemzeti park
Kőtár
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kálvária-domb
Gazdaház
Apátság
Betlehem
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Kiállítóhely
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.

Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.

A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.

A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.

A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.

A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.

Kecskemét rajzfilmstúdió 1971 óta vezeti a magyar rajzfilmgyártást hazánkban. Eleinte a legnagyobb stúdió, azaz a Pannónia Film az egyik műtermeként alapították Kecskeméten, azonban a rendszerváltás után független műhellyé vált Kecskemétfilm Kft. néven. Eddig körülbelül 250 filmet készítették az önálló alkotásként hazai és külföldi megrendelésre, és több, mint 50 díjat nyertek eddig nemzetközi fesztiválokon.
Kecskemét rajzfilmstúdió 1971 óta vezeti a magyar rajzfilmgyártást hazánkban. Eleinte a legnagyobb stúdió, azaz a Pannónia Film az egyik műtermeként alapították Kecskeméten, azonban a rendszerváltás után független műhellyé vált Kecskemétfilm Kft. néven. Eddig körülbelül 250 filmet készítették az önálló alkotásként hazai és külföldi megrendelésre, és több, mint 50 díjat nyertek eddig nemzetközi fesztiválokon.

Kecskemét rajzfilmstúdió 1971 óta vezeti a magyar rajzfilmgyártást hazánkban. Eleinte a legnagyobb stúdió, azaz a Pannónia Film az egyik műtermeként alapították Kecskeméten, azonban a rendszerváltás után független műhellyé vált Kecskemétfilm Kft. néven. Eddig körülbelül 250 filmet készítették az önálló alkotásként hazai és külföldi megrendelésre, és több, mint 50 díjat nyertek eddig nemzetközi fesztiválokon.

A Kis-bakonyi erdőtömb 293 méter magas Kecskevár nevű csúcsán található a kilátó. Ahogy Sümeg felől beérkezünk Uzsára egyből megpillantjuk a kilátó tábláját. Kis séta után elérkezünk a 2015-ben épült kilátóhoz, mely 15,5 méter magas. Mesés kilátásban lesz részünk a Balaton Keszthelyi-öblére, a Tapolca-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegység északi részére.
A Kis-bakonyi erdőtömb 293 méter magas Kecskevár nevű csúcsán található a kilátó. Ahogy Sümeg felől beérkezünk Uzsára egyből megpillantjuk a kilátó tábláját. Kis séta után elérkezünk a 2015-ben épült kilátóhoz, mely 15,5 méter magas. Mesés kilátásban lesz részünk a Balaton Keszthelyi-öblére, a Tapolca-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegység északi részére.

A Kis-bakonyi erdőtömb 293 méter magas Kecskevár nevű csúcsán található a kilátó. Ahogy Sümeg felől beérkezünk Uzsára egyből megpillantjuk a kilátó tábláját. Kis séta után elérkezünk a 2015-ben épült kilátóhoz, mely 15,5 méter magas. Mesés kilátásban lesz részünk a Balaton Keszthelyi-öblére, a Tapolca-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegység északi részére.

Törökbálinton az Idamajorban működik a Kecskevilág családi vállakozásként. Elsősorban tejhasznú kecskék tartásával foglalkoznak, de hasonlóan egy hagyományos tanyához nagyon sok fajta állat megtalálható az udvarban. A kecskéken kívül birkák (rackák és merinók), disznók, tyúkok, kacsák, galambok, egy ló és egy póni lakják az udvart. Mindig szívesen látják a gyerekkel érkezőket, és természetesen lehetőség van az állatok simogatására is.
Törökbálinton az Idamajorban működik a Kecskevilág családi vállakozásként. Elsősorban tejhasznú kecskék tartásával foglalkoznak, de hasonlóan egy hagyományos tanyához nagyon sok fajta állat megtalálható az udvarban. A kecskéken kívül birkák (rackák és merinók), disznók, tyúkok, kacsák, galambok, egy ló és egy póni lakják az udvart. Mindig szívesen látják a gyerekkel érkezőket, és természetesen lehetőség van az állatok simogatására is.

Törökbálinton az Idamajorban működik a Kecskevilág családi vállakozásként. Elsősorban tejhasznú kecskék tartásával foglalkoznak, de hasonlóan egy hagyományos tanyához nagyon sok fajta állat megtalálható az udvarban. A kecskéken kívül birkák (rackák és merinók), disznók, tyúkok, kacsák, galambok, egy ló és egy póni lakják az udvart. Mindig szívesen látják a gyerekkel érkezőket, és természetesen lehetőség van az állatok simogatására is.

A Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek bemutatására 2003-ban a `Hajta Természetismereti Túraútvonal` elnevezésű ösvényt alakítottuk ki, amely - Magyarországon egyedülálló módon - három természetismereti tanösvényt is magában foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében szinte minden élőhellyel megismerkedhet a látogató, amely az Alföldre jellemző.
A Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek bemutatására 2003-ban a `Hajta Természetismereti Túraútvonal` elnevezésű ösvényt alakítottuk ki, amely - Magyarországon egyedülálló módon - három természetismereti tanösvényt is magában foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében szinte minden élőhellyel megismerkedhet a látogató, amely az Alföldre jellemző.

A Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek bemutatására 2003-ban a `Hajta Természetismereti Túraútvonal` elnevezésű ösvényt alakítottuk ki, amely - Magyarországon egyedülálló módon - három természetismereti tanösvényt is magában foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében szinte minden élőhellyel megismerkedhet a látogató, amely az Alföldre jellemző.