Nevezetesség

A Nyugati-Mátra legimpozánsabb csúcsa Ágasvár. Mátraszentimréről, vagy a Mátra másik oldaláról a Hasznosi-víztározótól is jól látszik jellegzetes kettős csúcsa. A várnak ma már csak a neve maradt fenn. A 789 m magas csúcsról gyönyörű kilátás nyílik észak felé Bátonyterenyére, a Maconkai-víztározóra, a Karancs-Medvesre. Tiszta időben egészen a Magas Tátráig is ellátni. Az Ágasvári turistaháztól az igen intenzíven emelkedő kék háromszög jelzésen érhetjük el a csúcsot.

A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.

A Soproni-hegység északi részén Ágfalva jó turisztikai célpont. A Ház-hegyen lévő, néhány éve teljesen megújult kilátóból pompás kilátás nyílik Ágfalvára, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a somfalvi síkságra.

2021. július 17-án adák át ünnepélyesen a felújított Ágói Öregházat.

Az Aktívklub-Zala24 íjászpark és fürjtartó gazdaság Kehidakustányban, a község Barátsziget településrészében található. Az íjászati és szabadidős paradicsom minden íjász szívét megdobogtatja. Az Aktívklub Zaala24 magyar és osztrák íjász élsportolók együttműködésével jött létre, célja az íjászat népszerűsítése és a szabadidő tartalmas eltöltése. A kezdő-, hobbi-, sport-, és versenyíjászokig mindenki számára ideális edzési lehetőséget biztosít. Tapasztalt íjászedzők segítenek a kezdőtanfolyamokon, hogy az íjászat az első pillanattó fogva igazán örömet okozzon. Az íjászparkban csapatépítő tréningek is rendezhetők.

Az Albatrosz Repülő Egyesületet 1989–ben, 10 fő, a repülésért elkötelezett sportember alapította, Székesfehérváron. A repülőteret és repülő eszközöket nélkülöző kis csoport alapvetően sárkányrepüléssel és ejtőernyőzéssel foglalkozott. Az elsődleges cél megfelelő felszálló terület megszerzése és kialakítása. Kezdetben Székesfehérvár környező mezőgazdasági területein végeztük a repüléseket. Később a 8 –as út melletti volt MHSZ modellező repülőtéren repültünk, melyet az Iszkaszentgyörgyi Önkormányzattól béreltünk. A terület azonban nem volt igazán alkalmas a repülésre. Az első jelentős áttörést az a lehetőség hozta, hogy Börgöndön 1992–ben a katonai repülés megszűnt, és az akkori parancsnokkal Drienko Ottó alezredes úrral sikerült megállapodnunk a repülőtér használatáról.

Az Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeumot Budapesten a 11. kerületben találjuk, a Pentele utca 8-as szám alatt. Az albertfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola közel öt éves gyűjtőmunkájának gyümölcse látható a múzeumban, mely 1980. március 15-én alakult.

A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.

A tokaji borvidék legmonumentálisabb látványossága a lélegzetelállító fekvésű bányató közelében, a Tarcal feletti dombot megkoronázó Áldó Krisztus szobra. 2015-ben állították fel a gyönyörű körpanorámát nyújtó domb tetején Magyarország legnagyobb Jézus szobrát. A domb tetejéről fantasztikus körpanoráma nyílik a környékre. Lábunk alatt Tarcal, a végeláthatatlan szőlőtáblák, a horizont az Alföld síkságába olvad. A leglátványosabb kilátás a hegy felé, a káprázatos fekvésű bányató felé nyílik. A szobor és a sétány környéke mindig nyitva áll a látogatók előtt, szabadon látogatható.

A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.