Az Uzsai csarabos Természetvédelmi Terület. Az Uzsapuszta feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén a meredek letörésű, mélyen bevágódott eróziós völgyeinek északi oldalán feketeáfonyás csarabos telepedett meg. A terület flórájának értékes tagja a csarab, mely augusztus végén lila szőnyeggel borítja a kvarckavics dombokat. A fekete áfonya egy alacsony cserje, amelynek ez a termőhely a legalacsonyabb előfordulása.
Az Uzsai csarabos Természetvédelmi Terület. Az Uzsapuszta feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén a meredek letörésű, mélyen bevágódott eróziós völgyeinek északi oldalán feketeáfonyás csarabos telepedett meg. A terület flórájának értékes tagja a csarab, mely augusztus végén lila szőnyeggel borítja a kvarckavics dombokat. A fekete áfonya egy alacsony cserje, amelynek ez a termőhely a legalacsonyabb előfordulása.
Az Uzsai csarabos Természetvédelmi Terület. Az Uzsapuszta feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén a meredek letörésű, mélyen bevágódott eróziós völgyeinek északi oldalán feketeáfonyás csarabos telepedett meg. A terület flórájának értékes tagja a csarab, mely augusztus végén lila szőnyeggel borítja a kvarckavics dombokat. A fekete áfonya egy alacsony cserje, amelynek ez a termőhely a legalacsonyabb előfordulása.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.