Növénykert

Miklósfai Arborétum arborétum 28 hektáros területen helyezkedik el. Az erdőt zömében fenyők teszik ki, ezek közül többségben vannak a mammut, luc, douglas és erdei fenyők. A legidősebb fa a központi téren található tölgyfa ami több mint 130 éves.

A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.

A Vas megyei kisközség, Szeleste egyik nevezetessége a 13 ha-os arborétum. Kialakítását gróf Festetich Andor kezdte meg 1872-ben. A Bécsi Világkiállításon vásárolt növényekkel telepítette be a kastély körül létrehozott teraszokat. Erfurtból vásárolt fenyőfélékkel is gazdagította a park növényanyagát.

Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.

Visegrád felől a Telgárthy-rétre vezető út mentén sok látnivaló kínálkozik. Az Apátkúti-patakot követve az Ördögmalom vízesés majd a Magdolna-forrás mellett elhaladva érkezünk el a réthez, amelynek szélén megtaláljuk a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratát.

Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.

Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.

A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”

A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár zöld tüdejének tekinthető, 1978-ban létesült a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. A tó és környéke nagyszerű családi program, érdemes akár több napot is itt tölteni.

A Botanikus Kert a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola egyik büszkesége, 1991-óta védett természeti érték. Az itt található élőgyűjtemény lombhullató és örökzöld lomblevelű fákra és cserjékre, tűlevelűekre és lágyszárú évelőkre tagolódik. Különleges értéket képvisel a hazai viszonylatban egyedülállónak mondható, mintegy 80 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény.