A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hatodik tanösvényeként 2009-ben kialakított Halásztelki -tanösvény, felújítását követően ismét látogatható az érdeklődők számára. A tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét.
Kiemelt ajánlat
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hatodik tanösvényeként 2009-ben kialakított Halásztelki -tanösvény, felújítását követően ismét látogatható az érdeklődők számára. A tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét.
Kiemelt ajánlat
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hatodik tanösvényeként 2009-ben kialakított Halásztelki -tanösvény, felújítását követően ismét látogatható az érdeklődők számára. A tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét.
Kiemelt ajánlat
A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.
Kiemelt ajánlat
A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.
Kiemelt ajánlat
A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.
Kiemelt ajánlat
Górési tanösvény a Hortobágyi Nemzeti Parkban, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak területén. Az útvonal hossza 11 kilométer, az állomások száma 5 db, menetidő 3 óra. A Nemzeti Park előre egyeztetett időpontban szakszerű vezetést biztosít az érdeklődőknek.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A tanösvény Kercaszomor faluból indulva a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be. A tájékozódást irányító táblák segítik, a tanösvény csak gyalogosan járható be.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák).
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
