A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák).
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
Lakókörnyezetünk zsugorodó zöld foltjaiban már csak az emberhez alkalmazkodó élővilág szereplői maradhatnak fenn. Interaktív tansétánk elsősorban a környezetünkben észlelhető, nyomot hagyó állatvilág bemutatására törekszik. Az ösvény bemutatja patakjaink szennyezettségének indikátorait, a makrogerinctelen élővilágot, harmincféle fás szárú és lágyszárú növényt, valamint bepillantást enged a Balaton-felvidék elmúlt fél milliárd évének földtörténeti eseményeibe is.
Lakókörnyezetünk zsugorodó zöld foltjaiban már csak az emberhez alkalmazkodó élővilág szereplői maradhatnak fenn. Interaktív tansétánk elsősorban a környezetünkben észlelhető, nyomot hagyó állatvilág bemutatására törekszik. Az ösvény bemutatja patakjaink szennyezettségének indikátorait, a makrogerinctelen élővilágot, harmincféle fás szárú és lágyszárú növényt, valamint bepillantást enged a Balaton-felvidék elmúlt fél milliárd évének földtörténeti eseményeibe is.
Lakókörnyezetünk zsugorodó zöld foltjaiban már csak az emberhez alkalmazkodó élővilág szereplői maradhatnak fenn. Interaktív tansétánk elsősorban a környezetünkben észlelhető, nyomot hagyó állatvilág bemutatására törekszik. Az ösvény bemutatja patakjaink szennyezettségének indikátorait, a makrogerinctelen élővilágot, harmincféle fás szárú és lágyszárú növényt, valamint bepillantást enged a Balaton-felvidék elmúlt fél milliárd évének földtörténeti eseményeibe is.
Csomoros-sziget tanösvény a Dráva folyón, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban Barcsnál. Az útvonal hossza 0,7 kilométer, az állomások száma 10 db, menetidő 1 óra. Szakvezetés kérhető.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területén, a Kis-Balaton tájegységén található Kányavári-szigeten alakította ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Búbos vöcsök tanösvényt.
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhely rekonstrukcióját és az élőhelyet fenntartó bivalygulyát mutatja be a tanösvény.
