Karcagon, a Karcagi Parkerdőben létesült hazánk egyik lombkorona sétánya, amelyen végighaladva magasabb szinten szemlélhető az erdő élővilága, az erdő állományalkotó fáinak formája, elhelyezkedése. Az egész évben ingyenesen látogatható, az erdő megismerését segítő sétány 40 interaktív állomáson keresztül, a legmodernebb eszközökkel mutatja be az erdő élővilágát, a környék helytörténetét, tájtörténetét.
Karcagon, a Karcagi Parkerdőben létesült hazánk egyik lombkorona sétánya, amelyen végighaladva magasabb szinten szemlélhető az erdő élővilága, az erdő állományalkotó fáinak formája, elhelyezkedése. Az egész évben ingyenesen látogatható, az erdő megismerését segítő sétány 40 interaktív állomáson keresztül, a legmodernebb eszközökkel mutatja be az erdő élővilágát, a környék helytörténetét, tájtörténetét.
Karcagon, a Karcagi Parkerdőben létesült hazánk egyik lombkorona sétánya, amelyen végighaladva magasabb szinten szemlélhető az erdő élővilága, az erdő állományalkotó fáinak formája, elhelyezkedése. Az egész évben ingyenesen látogatható, az erdő megismerését segítő sétány 40 interaktív állomáson keresztül, a legmodernebb eszközökkel mutatja be az erdő élővilágát, a környék helytörténetét, tájtörténetét.
A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.
A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.
A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.