Szórakozás
Búcsú
Disznóvágás
Piac
Család
Koncert
Naptár
Kajak-kenu
Börze
Anyák napja
Kiállítás
Vacsora
Fesztivál
Bál
Tábor
Vásár
Futás
Állatok
Hagyományőrzés
Találkozó
Expo
Buli
Masszázs
Egészség
Sport
Lovagi torna
Hangverseny
Kóstoló
Jeles nap
Előadás
Mozi
Szabadidő
Napközis tábor
Nyílt nap
Juniális
Tűzijáték
Piknik
Gyereknap
Emlék
Érzékenyítés
Kajak
Hotel
Szórakozóhely
Gokart
Élmény
Városnézés
Grill
Meditáció
Gyógynövény
Mustra

Pincészetünk 27 hektáros birtokon gazdálkodik. Borozónk a Szépasszony-völgy (19-es pince) egyik legszebb és leglátványosabb pinceborozója. A kétszintes galériás borozóban akár 100 főt is le tudunk ültetni. Vendégeinket 18 fajta minőségi borral, 2 fajta érlelt pálinkával, üdítővel, zsíroskenyérrel, pincelepénnyel és füstölt kecskegomolyával várjuk. A borozás mellett megtekinthetik bormúzeumunkat is. Csoportoknak előzetes bejelentés alapján tematikus kóstolókat tartunk képzett borász vezetésével.
Pincészetünk 27 hektáros birtokon gazdálkodik. Borozónk a Szépasszony-völgy (19-es pince) egyik legszebb és leglátványosabb pinceborozója. A kétszintes galériás borozóban akár 100 főt is le tudunk ültetni. Vendégeinket 18 fajta minőségi borral, 2 fajta érlelt pálinkával, üdítővel, zsíroskenyérrel, pincelepénnyel és füstölt kecskegomolyával várjuk. A borozás mellett megtekinthetik bormúzeumunkat is. Csoportoknak előzetes bejelentés alapján tematikus kóstolókat tartunk képzett borász vezetésével.

Pincészetünk 27 hektáros birtokon gazdálkodik. Borozónk a Szépasszony-völgy (19-es pince) egyik legszebb és leglátványosabb pinceborozója. A kétszintes galériás borozóban akár 100 főt is le tudunk ültetni. Vendégeinket 18 fajta minőségi borral, 2 fajta érlelt pálinkával, üdítővel, zsíroskenyérrel, pincelepénnyel és füstölt kecskegomolyával várjuk. A borozás mellett megtekinthetik bormúzeumunkat is. Csoportoknak előzetes bejelentés alapján tematikus kóstolókat tartunk képzett borász vezetésével.

A Hagyományok Háza azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen. Olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára. Az intézmény küldetése: népi hagyományaink (ide értve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése.
A Hagyományok Háza azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen. Olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára. Az intézmény küldetése: népi hagyományaink (ide értve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése.

A Hagyományok Háza azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen. Olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára. Az intézmény küldetése: népi hagyományaink (ide értve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.
A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.

A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.

A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.

A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.

A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.

A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.