Program

Egy belépővel most 3 múzeumba látogathat el, aki szeretné megismerni Ajka város történetét, ipari emlékeit, egyedi értékeit, a település kiemelkedő személyiségei, Borsos Miklós, Fekete István vagy Molnár Gábor hagyatékát, vagy az Ajka Kristály csodás kézműipari termékeit.

A rajzokat, kisgrafikákat, kisplasztikákat bemutató Borsos Miklós emlékkiállítás a múzeum nyitvatartási idejében látogatható.

Üvegcsiszoló workshop Ajkán, csoportos foglalkozás 8 éven felüli gyerekeknek az Ajka Városi Múzeum és Fotógalériában. Fedezzétek fel az üvegcsiszolás művészetét az Ajkai Üveggyár hagyományai nyomán! Kézi csiszolóval díszíthettek kulacsot, poharat vagy plakettet – saját kezűleg, akár egyedi mintával!

Váltson Skanzen kártyát, hogy egész évben ingyen látogathassa a Skanzent, és élvezze a Skanzen Kártyához kapcsolódó további előnyöket!

Régi konyháinkban főképp cserépedényeket használtak. Ki és hogyan készítette ezeket? Milyen formákat használtak? Van-e lába a lábasnak és mire is való a fazék?

Magyarországon ma is számos szőlőtermő vidék található. A Skanzen pincéi és présházai kiváló helyszínül szolgálnak az őszi társas munka, a szüret fölelevenítéséhez. A szőlőőrzést, a női-, és férfimunkákat játékos módon, mondókák, dalok, anekdoták segítségével élhetik át a gyerekek. A nagyobbak a borfogyasztás kulturális hátterével is megismerkednek. Megtudják, mi a lopó, milyen nehéz a puttony, és hogy mekkora is a gönci hordó. A szőlőfürtökről együtt leszemezett szőlőt csömöszölik, majd a kézi préssel mustot nyernek belőle és a saját kezűleg készített édes nedűt elfogyasztják.

Szeretne kóstolót kapni Magyarországból? Ízletesen és élményszerűen mutatjuk be hazánk értékeit. Tekintse meg a szentendrei Skanzen turisztikai ajánlatait! Válogasson széleskörű kínálatunkból vagy állítsa össze egyedi programcsomagját! Az idei szezonra a következő programcsomagokat ajánljuk a leginkább cégek, egyesületek, klubok csoportos kirándulásához. Egyedi kérések esetén kérdezze bátran munkatársainkat a lenti elérhetőségeken.

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.

Ahogyan azt a nemzeti park igazgatóság neve is sugallja, területe vizes élőhelyekben igen gazdag. A felszíni vizek számtalan megjelenési formában reprezentálják az egyes víztértípusokhoz kötődő fito- és zoocönózisokat, így időszakos, állandó, folyó és állóvízi életközösségek egyaránt kialakultak. A folyók árterületének szabályozásával, a vizenyős területek meliorálásával jelentősen csökkent ezen élőhelyek kiterjedése, megmaradt foltjaik kiemelt természetvédelmi értéket képviselnek.