A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
Ipolyszalka Tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteménytől, falumúzeumtól és tájháztól, hogy élő intézményként, kézműves műhelyként működik. Az 1987-ben vályogból épült sátortetős ház utcára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás. A tisztakonyhában csak vendégeket fogadtak. A család a hátsó házban élte az életét. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várják a vendégeket. Több, mint 20 éve tartanak kézműves táborokat. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltek.
Ipolyszalka Tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteménytől, falumúzeumtól és tájháztól, hogy élő intézményként, kézműves műhelyként működik. Az 1987-ben vályogból épült sátortetős ház utcára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás. A tisztakonyhában csak vendégeket fogadtak. A család a hátsó házban élte az életét. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várják a vendégeket. Több, mint 20 éve tartanak kézműves táborokat. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltek.
Ipolyszalka Tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteménytől, falumúzeumtól és tájháztól, hogy élő intézményként, kézműves műhelyként működik. Az 1987-ben vályogból épült sátortetős ház utcára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás. A tisztakonyhában csak vendégeket fogadtak. A család a hátsó házban élte az életét. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várják a vendégeket. Több, mint 20 éve tartanak kézműves táborokat. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltek.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A Tájház belső terei a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag paraszti kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amelyeket a helyi lakosság adományozta.
A tájházban bemutatott régi bútorok, fényképek, különböző használati eszközök bemutatják Magyarszék település régi lakóinak életvitelét, szokásait, népviseletét. A tájház udvarán lévő bormúzeumban pedig helyi termelők segítségével ismerhetik meg a látogatók a borkészítés tudományát.
Majs közössége számára fontos érték a település múltja, az itt élő emberek szokásainak, hagyományainak megismertetése, a teremtett értékek továbbadása, átörökítése. A tájház megidézi a település múltját, az itt élő és alkotó emberek életét, szokásait, mesterségeit, munkaeszközeit, otthonait. Három emlékszoba őrzi, három nemzetiség múltját, német, felvidéki és szerb népcsoport békés egymás mellett élését, saját nyelvéhez, kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodó hűségét. Bemutatja az ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, családi szokásokat. A tárgyakban megelevenedik a hozzáértő és gondos kézi munka, az igényesség, a szépre való törekvés.
Majs közössége számára fontos érték a település múltja, az itt élő emberek szokásainak, hagyományainak megismertetése, a teremtett értékek továbbadása, átörökítése. A tájház megidézi a település múltját, az itt élő és alkotó emberek életét, szokásait, mesterségeit, munkaeszközeit, otthonait. Három emlékszoba őrzi, három nemzetiség múltját, német, felvidéki és szerb népcsoport békés egymás mellett élését, saját nyelvéhez, kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodó hűségét. Bemutatja az ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, családi szokásokat. A tárgyakban megelevenedik a hozzáértő és gondos kézi munka, az igényesség, a szépre való törekvés.
Majs közössége számára fontos érték a település múltja, az itt élő emberek szokásainak, hagyományainak megismertetése, a teremtett értékek továbbadása, átörökítése. A tájház megidézi a település múltját, az itt élő és alkotó emberek életét, szokásait, mesterségeit, munkaeszközeit, otthonait. Három emlékszoba őrzi, három nemzetiség múltját, német, felvidéki és szerb népcsoport békés egymás mellett élését, saját nyelvéhez, kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodó hűségét. Bemutatja az ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, családi szokásokat. A tárgyakban megelevenedik a hozzáértő és gondos kézi munka, az igényesség, a szépre való törekvés.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
