Ároktő Tájház. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet, Ároktőt és környékét bemutató kultúrtörténeti kiállítás az önkormányzattal közös üzemeltetésben.
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény, a település közművelődési feladat-ellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. Intézményei: helytörténeti gyűjtemény, tájház, mozi és közösségi tér.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A szőlőművelés és borászat helyi eszközeinek bemutatására alakította ki a település önkormányzata. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
