A Körösvölgyi Állatpark stégjéről kiindulva, az ország 5. legnagyobb állóvizén érhető el a kizárólag vízi eszközökkel, kenuval, csónakkal megközelíthető különleges Jégmadár Vízi Tanösvény. A nyolc úszó bója állomásból álló Tanösvény az Anna-ligetet is szegélyező Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös egy kilométeres szakaszán a holtágat és élővilágát mutatja be, elsősorban a szakvezetés nélkül kenuzók, csónakázók részére.
A Körösvölgyi Állatpark stégjéről kiindulva, az ország 5. legnagyobb állóvizén érhető el a kizárólag vízi eszközökkel, kenuval, csónakkal megközelíthető különleges Jégmadár Vízi Tanösvény. A nyolc úszó bója állomásból álló Tanösvény az Anna-ligetet is szegélyező Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös egy kilométeres szakaszán a holtágat és élővilágát mutatja be, elsősorban a szakvezetés nélkül kenuzók, csónakázók részére.
A Körösvölgyi Állatpark stégjéről kiindulva, az ország 5. legnagyobb állóvizén érhető el a kizárólag vízi eszközökkel, kenuval, csónakkal megközelíthető különleges Jégmadár Vízi Tanösvény. A nyolc úszó bója állomásból álló Tanösvény az Anna-ligetet is szegélyező Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös egy kilométeres szakaszán a holtágat és élővilágát mutatja be, elsősorban a szakvezetés nélkül kenuzók, csónakázók részére.
Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói `Csodarétnek`. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.
Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói `Csodarétnek`. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.
Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói `Csodarétnek`. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.
A Duna-Tisza közének déli részén a semlyékek (szikesedő, vizenyős területek) még a múlt század elején is összefüggő láncolatot alkottak. A vízrendezés megváltoztatta a táj képét, a megmaradt semlyékek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat, és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. Ilyen maradványrét a Csipak-semlyék is. Elsősorban növénytani értékei kiemelkedők. Jelentős számban fordul elő kornistárnics, mocsári kosbor, szibériai nőszirom vagy a fokozottan védett pókbangó is. A terület a közeli tavak költőmadarainak is fontos táplálkozóhelye.
A Duna-Tisza közének déli részén a semlyékek (szikesedő, vizenyős területek) még a múlt század elején is összefüggő láncolatot alkottak. A vízrendezés megváltoztatta a táj képét, a megmaradt semlyékek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat, és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. Ilyen maradványrét a Csipak-semlyék is. Elsősorban növénytani értékei kiemelkedők. Jelentős számban fordul elő kornistárnics, mocsári kosbor, szibériai nőszirom vagy a fokozottan védett pókbangó is. A terület a közeli tavak költőmadarainak is fontos táplálkozóhelye.
A Duna-Tisza közének déli részén a semlyékek (szikesedő, vizenyős területek) még a múlt század elején is összefüggő láncolatot alkottak. A vízrendezés megváltoztatta a táj képét, a megmaradt semlyékek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat, és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. Ilyen maradványrét a Csipak-semlyék is. Elsősorban növénytani értékei kiemelkedők. Jelentős számban fordul elő kornistárnics, mocsári kosbor, szibériai nőszirom vagy a fokozottan védett pókbangó is. A terület a közeli tavak költőmadarainak is fontos táplálkozóhelye.
Egyedülálló hely az Alföldön a Turjánvidék! Itt találjuk a Betyárdombi tanösvényt, mely ideális családoknak, és mindenkinek, akik a természetet keresik. A tanösvény 2800 m hosszú körsétaút, végigjárása kényelmes tempóban kb. 1,5 órát vesz igénybe. 6 állomásának tanösvény táblái a terület általános jellemzőit, az itt található természetes növénytársulásokat, jellemző fa- és cserjefajokat, a természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajokat és állatfajokat mutatják be, valamint a szálaló erdőgazdálkodásról is olvashat az érdeklődő.
Egyedülálló hely az Alföldön a Turjánvidék! Itt találjuk a Betyárdombi tanösvényt, mely ideális családoknak, és mindenkinek, akik a természetet keresik. A tanösvény 2800 m hosszú körsétaút, végigjárása kényelmes tempóban kb. 1,5 órát vesz igénybe. 6 állomásának tanösvény táblái a terület általános jellemzőit, az itt található természetes növénytársulásokat, jellemző fa- és cserjefajokat, a természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajokat és állatfajokat mutatják be, valamint a szálaló erdőgazdálkodásról is olvashat az érdeklődő.
Egyedülálló hely az Alföldön a Turjánvidék! Itt találjuk a Betyárdombi tanösvényt, mely ideális családoknak, és mindenkinek, akik a természetet keresik. A tanösvény 2800 m hosszú körsétaút, végigjárása kényelmes tempóban kb. 1,5 órát vesz igénybe. 6 állomásának tanösvény táblái a terület általános jellemzőit, az itt található természetes növénytársulásokat, jellemző fa- és cserjefajokat, a természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajokat és állatfajokat mutatják be, valamint a szálaló erdőgazdálkodásról is olvashat az érdeklődő.
A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A 2 kilométer hosszú tanösvény bejárásához előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető. A tanösvény állomásokat kis karókra festett ammonitesz emblémák és számok jelzik.
A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A 2 kilométer hosszú tanösvény bejárásához előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető. A tanösvény állomásokat kis karókra festett ammonitesz emblémák és számok jelzik.
A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A 2 kilométer hosszú tanösvény bejárásához előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető. A tanösvény állomásokat kis karókra festett ammonitesz emblémák és számok jelzik.
Eltűnt puszták nyomában E-tanösvény. A tanösvény a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben található terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az útvonal érinti Kakpusztát, lápokat és mocsarakat, egykori lakó- és gazdasági épületek még fellelhető maradványait.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A Dráva élővilága tanösvény a terület változatos és különleges élővilágába engedi bepillantani az érdeklődőket a nyílt vízfelületektől a part menti mocsaras területeken át a színpompás vadvirágokkal borított fás legelőkig.
A tanösvényen megismerhető a régi tájhasználat, a folyószabályozás, valamint a rehabilitáció és a revitalizáció lehetőségei. A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan, a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. Az Ős-Dráva tanösvény 3 km hosszú.
