Gyalogtúra
Ökotúra
Teljesítménytúra
Csónaktúra
Geotúra
Tanösvény
Vízitúra
Kerékpártúra
Kenutúra
Kerékpár
Vártúra
Barlangtúra
Éjszakai túra
Emléktúra
Túraút
Biciklitúra
Madármegfigyelés
Gyalog
Városnézés
Gyógynövénytúra
E-bike
Forrástúra
Mikulás túra
Nordic walking
Darules
Múzeumtúra
Túzok
Nehéz túra
Körtúra
Túravezetés
Terepjáró
Dűlőtúra
Bortúra
Csapatépítés
Bor
Állatok
Romtúra
Tanúhegyek
Sup
Balaton
Autóbusz
Gyerektúra
Ásványgyűjtés
Templomtúra
Gemenc
könnyű túra
Szentjánosbogár
Ősmaradvány
Segway
Túrajáték

Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy negyvenhárom állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát.
Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy negyvenhárom állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát.

Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy negyvenhárom állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát.

A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban máshol nem fordulnak elő.
A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban máshol nem fordulnak elő.

A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban máshol nem fordulnak elő.

Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.
Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.

Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.

A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.
A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.

A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.

A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.

A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.

A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.
A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.

A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.

Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.
Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.

Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.