Concerto Budapest koncertek 2022. Online jegyvásárlás

Concerto Budapest koncertek, fellépések 2022

Khatia és Gvantsa Buniatishvili és a Concerto Budapest
2022. január 15. szombat 19.30
Zeneakadémia, Nagyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Franck: f-moll zongoraötös
• -szünet-
• J.S. Bach: c-moll kettősverseny, BWV 1060
• Mozart: Esz-dúr kettősverseny, K. 365

Közreműködik: Khatia Buniatishvili, Gvantsa Buniatishvili zongora, Keller Quartet (Keller András, Környei Zsófia hegedű, Homoky Gábor brácsa, Fenyő László cselló)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Khatia Buniatishvili immár jó ideje visszajáró és lelkesen ünnepelt vendégművésze a Concerto Budapest koncertjeinek, ám ezúttal nemcsak vele találkozhatunk majd, hanem megismerkedhetünk szintén tehetséges nővérével, Gvantsa Buniatishvilivel is. „Egy év van köztünk, de szinte olyanok vagyunk, mint az ikrek: mindig megvolt köztünk az összhang” – fogalmazott egy interjújában Khatia, s ezen a hangversenyen a grúz zongorista testvérpár két 18. századi versenyműben is igazolni fogja e harmónia meglétét, amely bizonnyal kettejük és a Keller András által vezényelt zenekar között is érzékletessé válik majd. Bach és Mozart kétzongorás kompozíciói előtt a hölgyek egyike a Keller Quartet társaságában készül kamarazenélni, méghozzá a romantikus zongoraötösök egyik legnagyszerűbbikét eljátszva. César Franck f-moll kvintettje 1879-ben született és ajánlása a pályatársnak, egyszersmind az ősbemutató zongoristájának, Camille Saint-Saëns-nak szólt. Amennyiben hihetünk a zenetörténeti anekdotának, Saint-Saëns a koncert befejeztével úgy távozott a pódiumról, hogy a kottát nem vitte magával: ha ez valóban a lekicsinylés jele akart lenni, úgy a kolléga fanyar ítéletét a mű azóta is töretlen népszerűsége már rég messzemenően megcáfolta.

---

PREMIER – Csapó Gyula
2022. január 15. szombat 22:00
PREMIER sorozat
Zeneakadémia, Nagyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Csapó Gyula: Versenymű brácsára és változó környezetre – az átdolgozott változat bemutatója

Közreműködik: Homoky Gábor brácsa
Concerto Budapest
Vezényel: Dubóczky Gergely

„A szólista és a zenekari tagok között nem versengés folyik, hanem társkeresés; a szólóbrácsának bejárása van minden szobába, az őt körülvevő társak azonban csak a maguk szobájában zenélnek teljhatalommal, nincs átjárásuk a többibe.” Még 2008-ban jellemezte így Csapó Gyula „brácsára és változó környezetre” komponált egytételes concertóját, amely „attól brácsaverseny, hogy a mélyhegedű szólama mintegy vörös fonálként húzódik végig a darabon”. Az akkor Tihanyi László vezényletével és a megrendelő-dedikált Rivka Golani közreműködésével bemutatott alkotásnak azután 2019-ben elkészült a zeneszerző által újragondolt változata, amelynek előadására rögvest a Concerto Budapest együttese vállalkozott. A kényszerű halasztások után most végre sor kerül majd erre az új első megszólaltatásra: a kortárs művek iránt különleges fogékonyságot tanúsító Dubóczky Gergely karmesteri irányításával és a Keller Quartet tagja, a világszerte keresett vonós művész, Homoky Gábor szólójával.

---

Khatia és Gvantsa Buniatishvili és a Concerto Budapest
2022. január 16. vasárnap 19.30
Zeneakadémia, Nagyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Franck: f-moll zongoraötös
• -szünet-
• J. S. Bach: c-moll kettősverseny, BWV 1060
• Mozart: Esz-dúr kettősverseny, K. 365

Közreműködik: Khatia Buniatishvili, Gvantsa Buniatishvili zongora, Keller Quartet (Keller András, Környei Zsófia hegedű, Homoky Gábor brácsa, Fenyő László cselló)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Khatia Buniatishvili immár jó ideje visszajáró és lelkesen ünnepelt vendégművésze a Concerto Budapest koncertjeinek, ám ezúttal nemcsak vele találkozhatunk majd, hanem megismerkedhetünk szintén tehetséges nővérével, Gvantsa Buniatishvilivel is. „Egy év van köztünk, de szinte olyanok vagyunk, mint az ikrek: mindig megvolt köztünk az összhang” - fogalmazott egy interjújában Khatia, s ezen a hangversenyen a grúz zongorista testvérpár két 18. századi versenyműben is igazolni fogja e harmónia meglétét, amely bizonnyal kettejük és a Keller András által vezényelt zenekar között is érzékletessé válik majd. Bach és Mozart kétzongorás kompozíciói előtt a hölgyek egyike a Keller Quartet társaságában készül kamarazenélni, méghozzá a romantikus zongoraötösök egyik legnagyszerűbbikét eljátszva. César Franck f-moll kvintettje 1879-ben született és ajánlása a pályatársnak, egyszersmind az ősbemutató zongoristájának, Camille Saint-Saëns-nak szólt. Amennyiben hihetünk a zenetörténeti anekdotának, Saint-Saëns a koncert befejeztével úgy távozott a pódiumról, hogy a kottát nem vitte magával: ha ez valóban a lekicsinylés jele akart lenni, úgy a kolléga fanyar ítéletét a mű azóta is töretlen népszerűsége már rég messzemenően megcáfolta.

---

Lucas Debargue, Takács-Nagy Gábor és a Concerto Budapest
2022. január 21. péntek 19.30
MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Dvořák: Hazám – nyitány, op. 62
• Saint-Saëns: V. (F-dúr, „Egyiptomi”) zongoraverseny, op. 103
• Schumann: IV. (d-moll) szimfónia, op. 120

Közreműködik: Lucas Debargue zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Takács-Nagy Gábor

A Concerto Budapest soron következő hangversenyén a közönség két késő romantikus ritkasággal találkozhat, mindkettőben népi, sőt egzotikus ízekkel, hiszen Dvořák Hazám-nyitánya cseh dallamokat idéz meg, Saint-Saëns „egyiptomi” ragadványnévvel emlegetett zongoraversenyére pedig nemcsak a szerző luxori téli vakációja, de jávai, spanyol és közel-keleti zenék is hatottak. A koncerten közelebbi ismerősünk Schumann IV. szimfóniája lesz, valamint a mindig energikus és lelkesítő karmester, Takács-Nagy Gábor. 

És akkor még nem beszéltünk az est szólistájáról, a még csak harmincegy éves francia pianistáról: Lucas Debargue bár „csak” negyedik helyen végzett 2016-ban a moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen, mindenki őt ünnepelte, valamint elnyerte a Moszkvai Zenekritikusok Díját is. Kalandos életpályája nem úgy alakult, mint az ünnepelt sztároké, hiszen nem zenészcsaládba született, aránylag későn, tizenegy évesen kezdett zongorázni, valamint irodalmi-művészetelméleti tanulmányok miatt néhány évre félbe is hagyta a zenetanulást. Most Saint-Saëns V. (F-dúr) zongoraversenyét játssza, amely annak ellenére ritkán hallható, hogy a bemutató idején nagy sikernek örvendett a közönség és a kritikusok körében is. A szerző, akit többek közt egyiptomi nyaralása ihletett, tengeri utazásként hivatkozott versenyművére. A darabot Dvořák Šamberk drámájához komponált Hazám című kísérőzenéjének leggyakrabban – bár nálunk még így is ritkán – előadott tétele, a cseh dallamokkal átszőtt nyitány, valamint Schumann drámai IV. szimfóniája keretezi.

---

Magyar Kincsek 1.
2022. január 31. hétfő 19.30
Pesti Vigadó

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Erkel: Báthory Mária – nyitány
• Dohnányi: D-dúr koncertdarab, op. 12
• -szünet-
• Farkas: Trittico concertato
• Kodály: Concerto zenekarra

Közreműködik: Perényi Miklós cselló
Concerto Budapest
Vezényel: Dénes István

1841-től a múlt század hatvanas évtizedéig ível a koncert programja, amely a Magyar Kincsek-sorozat szelleméhez híven ezúttal is merít majd zenetörténetünk jól ismert és talán nem is sejtett értékeiből egyaránt. Erkel Ferenc legelső operájának nyitánya például igen ritkán szólal meg hangversenytermeinkben: a Bátori Mária főbb dallamait szimfonikus egységbe foglaló kompozíció fél évvel a Pesti Magyar Színházat Nemzetivé előléptető premier után, 1841. február 4-én került a dalmű élére. A legavatottabb mai Erkel-karmester, Medveczky Ádám a következő számban Perényi Miklósnak engedi majd át a főszerepet, hiszen Dohnányi Ernő 1903-1904-ben szerzett Konzertstückje a komponista számára - édesapja révén - oly kedves csellót állítja a középpontba. De éppígy a nagy magyar gordonkás játékát ígéri Farkas Ferenc Trittico concertatója is: az 1965-ös velencei Biennáléra szánt mű első hangszeres szólistája és egyszersmind megrendelője a jelentős spanyol pályaelőd, Gaspar Cassadó volt. Nemzetközi vonatkozása a program utolsó számának is akad, Kodály Zoltán Concertója ugyanis a Chicagói Szimfonikus Zenekar felkérésére íródott: a mű ősbemutatóját az akkor ötvenesztendős együttes tartotta 1941. február 6-án.

---

Thomas Zehetmair és a Concerto Budapest
2022. február 11. péntek 19.30
Zeneakadémia, Nagyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Berg: Hegedűverseny
• Schumann: Fantázia hegedűre és zenekarra, op. 131
• -szünet-
• Csajkovszkij: VI. (h-moll, „Patetikus”) szimfónia, op. 74

Közreműködik: Thomas Zehetmair hegedű
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

„Egy angyal emlékére” – ez az ajánlás szerepel Alban Berg Hegedűversenyének partitúrájában, a zeneszerzőt ugyanis 1935-ben egy közeli gyászeset késztette e műve megalkotására: Alma Mahler és Walter Gropius lányának, a 19 esztendős Manonnak a halála. Csakhogy a versenymű befejezését követően alig telt el pár hónap, és maga Berg is távozott az élők sorából: ez lett a legutolsó befejezett kompozíciója. A Budapesten hegedűsként és éppígy karmesterként is jól ismert kiváló osztrák muzsikus, Thomas Zehetmair szólójával felhangzó Hegedűverseny nyomában azután a Keller András által vezényelt koncert másik két száma is zeneszerzői pályafutások zárószakaszát fogja reprezentálni. Így a hegedűre és zenekarra komponált Schumann-fantázia 1853-ból, a zeneköltő tragikus összeomlását megelőző esztendő terméséből való. A harmadik tételének befejezésével sok hallgatót bocsánatos módon és érthető okokból közbetapsolásra késztető VI. (h-moll, Patetikus) szimfónia 1893-as szentpétervári ősbemutatóját vezénylő Pjotr Csajkovszkij pedig mindössze kilenc nappal élte túl e szerzeménye zajos sikerét, amely saját szavai szerint: „...az eddigi műveim közül a legjobb. Úgy szeretem, mint még soha egyiket sem.”

---

Thomas Zehetmair és a Concerto Budapest
2022. február 12. szombat 19.30
Zeneakadémia, Nagyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Berg: Hegedűverseny
• Schumann: Fantázia hegedűre és zenekarra op. 131
• -szünet-
• Csajkovszkij: VI. (h-moll, „Patetikus”) szimfónia, op. 74

Közreműködik: Thomas Zehetmair hegedű
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

„Egy angyal emlékére” – ez az ajánlás szerepel Alban Berg Hegedűversenyének partitúrájában, a zeneszerzőt ugyanis 1935-ben egy közeli gyászeset késztette e műve megalkotására: Alma Mahler és Walter Gropius lányának, a 19 esztendős Manonnak a halála. Csakhogy a versenymű befejezését követően alig telt el pár hónap, és maga Berg is távozott az élők sorából: ez lett a legutolsó befejezett kompozíciója. A Budapesten hegedűsként és éppígy karmesterként is jól ismert kiváló osztrák muzsikus, Thomas Zehetmair szólójával felhangzó Hegedűverseny nyomában azután a Keller András által vezényelt koncert másik két száma is zeneszerzői pályafutások zárószakaszát fogja reprezentálni. Így a hegedűre és zenekarra komponált Schumann-fantázia 1853-ból, a zeneköltő tragikus összeomlását megelőző esztendő terméséből való. A harmadik tételének befejezésével sok hallgatót bocsánatos módon és érthető okokból közbetapsolásra késztető VI. (h-moll, Patetikus) szimfónia 1893-as szentpétervári ősbemutatóját vezénylő Pjotr Csajkovszkij pedig mindössze kilenc nappal élte túl e szerzeménye zajos sikerét, amely saját szavai szerint: „...az eddigi műveim közül a legjobb. Úgy szeretem, mint még soha egyiket sem.”

---

PREMIER - Csalog Gábor
2022. február 12. szombat 22:00
Zeneakadémia, Nagyterem
PREMIER sorozat

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Csalog Gábor: Létbüfé – dalciklus
• Csalog Gábor: Függönyök mögött

„Dalaid nagyon újak, miközben nagyon ismerősek. Hallgatva megszűnik a külön, szövegszerű létezésük, mégis arra késztetnek, hogy nézzem vissza a szöveget, pontosabban olvassam el dalként, úgy elidőzve a részleteken, ahogy írás (és olvasás) közben a folytatás lehetőségein.” – Parti Nagy Lajostól származnak e sorok, amelyeket a Létbüfé-dalciklus szerzőjének, Csalog Gábornak írt, miután meghallgatta saját szövegének megzenésítését. A zongoraművész 2019–2020-ban írt dalciklusa a Parti Nagy​-verskötet többszáz versszaka közül​ hetet zenésít meg, a baritont zongora kíséri.​ Ez később ​​további ​dalokkal​ egészült ki​,​ tuba​ és​ harmonika ​kíséretével​. ​A kiegészített ciklus bemutatóját hallhatja most a közönség, majd Csalog Függönyök mögött című zenekari műve hangzik el első alkalommal. A koncertterem különböző helyszínein játszó zenekarra komponált műről szerzője a következőket írta: „Mi van a függöny mögött? Ha elhúzzuk, láthatóvá válik, amit nem láttunk. De amikor meglátnánk, meghallanánk e valamit, előttünk újabb függöny állhat, mely ismét eltakar előlünk mindent. Néha viszont épp mi magunk vagyunk a függöny, mely elválasztja azt, ami mögöttünk van – attól, ami előttünk van. Vagy pedig a mögöttünk és az előttünk szóló zenéket és tereket átengedjük magunkon, hogy azok átáramolhassanak rajtunk. Közben egy pillanatra talán egyesülhetnek e zenék bennünk.”

Közreműködik: Kéringer László tenor, Csalog Gábor zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

---

Magyar Kincsek 2.
2022. február 20.  vasárnap 19:30
Pesti Vigadó

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Dubrovay László: Ünnepi zene
• Viski János: Hegedűverseny
• -szünet-
• Bartók Béla: Cantata profana, BB 100
• Bartók–Kocsis: Scherzo

Közreműködik: Kokas Katalin hegedű, Horváth István tenor, Bretz Gábor basszus
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Bogányi Tibor

A huszadik és a huszonegyedik századi magyar zene változatosságában is szerves egységét, jól ismert és felfedezendő értékeit, kapcsolódási pontjait és a sejtettnél is dúsabb gazdagságát teszi majd érzékletessé a Dubrovay László Ünnepi zenéjével induló program. „Én vagyok a Kodály-iskola zászlóvivője” – jellemezte önmagát, tanítványi szerepének felvállalásával Viski János, akinek életművéből az 1940 körül megkezdett és 1947-re befejezett, romantikus hangütésű Hegedűversenye fog megszólalni Kokas Katalin szólójával. A jelen és a közelmúlt számos hazai mesterét tanító Viski kompozíciója nyomában korszakos remekmű, a Cantata Profana előadásával folytatódik majd a Bogányi Tibor által vezényelt koncert: „egy legenda kilenc fiútestvérről tud, akik addig vadásztak a rengetegben, míg szarvasokká nem váltak” – összegezte a román népzenéről szóló írásában Bartók Béla a kantáta alapjául szolgáló kolinda-témát. Végül a program utolsó száma egyszerre idézi majd elénk Bartók ifjúkori pályaszakaszát, valamint a legnagyobb magyar zeneszerző művészetét zongoristaként, karmesterként és átirat-készítőként egyaránt kongeniálisan képviselő Kocsis Zoltán emlékét.

---

Magyar Kincsek 3.
2022. március 8., kedd 19.30
Pesti Vigadó

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Schmidt: Változatok egy huszárdalra, zenekarra
• Schmidt: Notre Dame – Intermezzo
• Schmidt: Fantáziadarab zongorára, zenekari kísérettel
• -szünet-
• Liszt–Weiner: h-moll szonáta (nagyzenekari átirat)

Közreműködik: Berecz Mihály zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Pozsonyban született és az édesanyja magyar volt, így hát a hazai zenekultúra méltán ítélheti legalább részben a maga feladatának Franz Schmidt (1874–1939) emlékének ápolását és életművének újrafelfedeztetését. A Bécsi Filharmonikusok hajdani szólócsellistájaként, de éppígy a Bécsi Zeneakadémia professzora, sőt rektora gyanánt Schmidt persze elsősorban az osztrák zenetörténet jelesének számít, ám ha a műveibe belehallgatunk, rögvest érzékletessé válik erős kötődése ahhoz a magyaros-cigányos-verbunkos tradícióhoz, amely alkotásaiban a tömény német későromantika hangzásvilágával és szerkesztési elveivel vegyül össze. A koncert programját nyitó 1931-es zenekari huszárdal-variációk mellett mindezt kihallhatjuk második operája, a Victor Hugo regényén alapuló és 1914-ben bemutatott Notre Dame Intermezzójából is: Schmidt ugyanis Esmeralda alakjához félreismerhetetlenül ilyen, számunkra meghitten ismerős motívumokat társított. Zenei anyagával ehhez az operához és annak zenekari közjátékához kapcsolódik a műsoron felhangzó harmadik Schmidt-szerzemény is, amelynek jócskán megkésett ősbemutatójára 2013-ban, Bécsben került sor. Néhány esztendeje ugyancsak posztumusz jelleggel és kéziratból jutott a közönség elé Liszt h-moll szonátájának az a nagyzenekari átirata, amelyet Weiner Leó készített el még 1955-ben.

---

Keller András, Takács-Nagy Gábor és a Concerto Budapest
2022. március 18. péntek 19.30
MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84
• Bartók: II. hegedűverseny, BB 117
• -szünet-
• Csajkovszkij: IV. (f-moll) szimfónia, op. 36

Közreműködik: Keller András hegedű
Concerto Budapest
Vezényel: Takács-Nagy Gábor

A szimfonikus repertoár három megkerülhetetlen remekművét ígéri a Concerto Budapest márciusi koncertje, ráadásul a hangverseny címe alapján először még az is felmerülhet bennünk, vajon ki ragad az est folyamán hegedűt, és ki karmesteri pálcát: Keller András vagy Takács-Nagy Gábor?

Mindig örömteli alkalom, amikor a Concerto Budapest zeneigazgatóját, Keller Andrást hegedülni hallhatjuk, ha pedig a darab, amelyet játszani fog, Bartók II. hegedűversenye, garantáltan hiteles előadásban lesz részünk, hiszen zenekarnak és vezetőjének első számú szívügye a magyar komponista zenéje. „Ha nem lennék magyar, akkor is Bartók lenne a kedvenc zeneszerzőm” – nyilatkozta korábban Keller, aki szerint Bartókhoz Beethoventől érdemes közelíteni. Nem véletlen, hogy ez a koncert is Beethoven művével, a híres Egmont-nyitánnyal indít, melynek középpontjában a tragikus németalföldi hős, Egmont gróf alakja jelenik meg, akinek kivégzése szabadságharchoz, majd győzelemhez vezetett, a nyitány pedig összeforrt az 1956-os eseményekkel is. Míg e drámai muzsikában egy egész nemzet sorsa fogalmazódik meg, addig a második részben a személyes sors viharaival találjuk szembe magunkat: Csajkovszkij IV. szimfóniájának központi témája ugyanis a sors, akárcsak Beethoven Ötödikjének, azonban a népzenegyűjtő Bartók is eszünkbe juthat, hiszen Csajkovszkij művének fináléjában az „Áll egy ifjú nyírfa a réten” kezdetű orosz népdalra ismerhetünk. A különleges zenei és tematikus kapcsolatokat felvonultató koncertet az örökifjú, mindig szívvel-lélekkel muzsikáló Takács-Nagy Gábor vezényli.

---

MANÓ 4.
Muzsikáló mesék – az operától a filmzenéig
2022. március 20. vasárnap 11.00
Concerto Zeneház

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Házigazda: Iván Gábor, a Concerto Budapest ütőhangszeres művésze
Közreműködik: Méhes Csaba pantomimművész és a Concerto Budapest művészei

Mekkora szerepe van a zenének egy hangulat megteremtésében? Könnyen választ kaphatunk erre a kérdésre, ha kipróbáljuk, mennyire más érzéseket kelt bennük egy képsor, ha különböző hangulatú zenéket illesztünk hozzá. A zene pillanatok alatt képes érzelmekkel megtölteni, elvarázsolni egy filmrészletet. De ne csak a szívhez szóló zenékre gondoljunk, kellően hátborzongató zenével párosítva rémisztővé változtathatjuk a legfelhőtlenebb mesét is. A Manó-koncertek idei évadának záró koncertje azt mutatja be, hogyan kapcsolódnak a különböző történetek a zenéhez. Milyen a zenéje egy olyan szenvedélyes operának, mint például a Carmen, és milyen egy igazi romantikus történet, vagy egy krimi zenéje? „Muzsikáló meséikkel” Iván Gábor és Méhes Csaba összeszokott párosa és a Concerto Budapest zenészei a zenetörténet változatos korszakaiból elevenítenek meg zenei történeteket – az operáktól a filmzenékig.

---

Várdai István, Keller András és a Concerto Budapest
2022. április 26. kedd 19.30
MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Sosztakovics: I. jazz-szvit, op. 38
• Sosztakovics: Szvit varieté-zenekarra („II. jazz-szvit”) – Második keringő
• Sosztakovics: II. (G-dúr) csellóverseny, op. 126
• – szünet -
• Stravinsky: Tűzmadár – balett

Közreműködik: Várdai István cselló
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Sosztakovics és Stravinsky – a 20. századi szovjet, illetve orosz zene két óriása. Az ő művészetük áll Keller András és a Concerto Budapest áprilisi hangversenyének középpontjában, épp a csernobili katasztrófa harminchatodik évfordulóján. Bár Sosztakovics gyakran keserű hangja a szovjetrendszer elnyomása alatt formálódott, az önfeledt derű sem állt tőle távol. E koncert a szerző mindkét arcát megmutatja, a stíluskorszakait kaméleonszerűen váltogató Stravinskytól pedig egyik leghíresebb korai művét, a Tűzmadarat hallgathatjuk meg, ráadásul a teljes balettet. Sosztakovics zenéje most már szerencsére pár évtizede reneszánszát éli, a hazai közönség pedig sokat köszönhet Keller Andrásnak és a Concerto Budapestnek, akik évről évre műsorra tűzik a zeneszerző darabjait. A mai alkalom kivételes, hiszen a komponista könnyed, jazz által inspirált, valamint filmzeneként használt darabjaival éppúgy találkozhatunk, mint hol komor, hol groteszk, máskor pedig ünnepélyes vagy népies hangvételű kései versenyművével. Az I. jazz-szvitben feltűnik Sosztakovics sziporkázó humora, a Varieté-szvit híres keringőjét pedig nem kell bemutatnunk, ahogyan a II. csellóverseny szólistáját, Várdai Istvánt sem – a világjáró muzsikus néhány éve már a Bécsi Zeneakadémián tanít, de örömünkre itthon is gyakran fellép. Az est második felében a gonosz varázsló, Kascsej és Iván cárevics története, a Tűzmadár elevenedik meg zenében, mely balett Stravinsky és Gyagilev első közös együttműködése volt 1910-ben, hatalmas sikerrel.

---

MANÓ 3.
Amíg a lábunk bírja – talpalávalók minden korból
2022. május 8. vasárnap 11.00
Concerto Zeneház

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Házigazda: Iván Gábor, a Concerto Budapest ütőhangszeres művésze
Közreműködik: Méhes Csaba pantomimművész és a Concerto Budapest művészei

Reneszánsz, barokk, romantikus és népi táncokat, valamint swing és latin számokat és balettet is felsorakoztat a Manó-koncertek táncos programja. Több évszázad zenéire perdülhetnek táncra a gyerekek – a jókedven túl a koncert végére a fáradtság is garantált. A zenetörténetben a tánczenék a kezdetektől fogva fontos szerepet játszanak: szvitek, balettek, kis és nagy apparátusra írt hangszeres művek különféle tánctételei bizonyítják, milyen inspirálóan hatottak a táncformák és -stílusok a zeneszerzőkre. Születtek olyan tánctételek a klasszikus zenében, amire könnyen lehet táncolni, de talán még több olyan művet ismerünk, ami már eltávolodik a tánc eredeti funkciójától, és csak stilizáltan őrzi annak jellegzetességeit. Az előadás ahhoz is kulcsokat ad, hogy a különböző zenéket hallva elképzeljük, hogyan is táncolhattak rájuk az elmúlt korokban, és hogyan táncolhatunk rájuk ma. Táncok igazi karneváljában merülhetnek el tehát azok, akik ellátogatnak a programra, és megbizonyosodhatnak arról is, hogy Iván Gábor és zenésztársai tényleg addig játszanak-e majd, „amíg a lábunk bírja.”

---

Kremer 75, Kremerata Baltica 25
2022. május 14. szombat 19.30
Zeneakadémia, Nagyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Schnittke: Bohócok és gyermekek
• Schnittke: IV. hegedűverseny
• -szünet-
• Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, BB 114
• Csajkovszkij: Francesca da Rimini

Közreműködik: Gidon Kremer hegedű
Kremerata Baltica, Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Gidon Kremer és kamaraegyüttese, a Kremerata Baltica régóta nagyszerű vendége, partnere és alkotótársa Keller Andrásnak és a Concerto Budapestnek. Ezúttal ráadásul az ünnepeltjeik, vagyis az ünnepeltjeink lesznek Kremerék, hiszen a koncert a 75 esztendős hegedűst és zenekarvezetőt, illetve 25 éve működő együttesét köszönti: az egybeesés korántsem a véletlen műve, lévén a nagy muzsikus 1997-ben, ötvenedik születésnapján a Kremerata megalapításával „lepte meg” önmagát. Mindennek jegyében a program a Kremer számára oly kedves és fontos Alfred Schnittke művével, a cirkuszi és dzsesszes hangvételű filmzenei szvittel, a Bohócok és gyermekekkel indul majd. Az említett kötődést és annak kölcsönös jellegét fogja példázni azután Schnittke IV. hegedűversenye, annak ugyanis dedikáltja és legelső megszólaltatója is Gidon Kremer volt 1984-ben A koncert szünet utáni második felén azután egy huszadik századi karcolhatatlan tökélyű remekmű és egy szenvedélyes romantikus kompozíció osztozik majd: a bartóki Zene 1936-ból és az a Dante nyomán készült szimfonikus fantázia 1876-ból, amely a soha véget nem érő szélvihar játékszereként mutatja a kárhozott szerelmespárt, Francesca da Riminit és az ő Paolóját.

---

PREMIER - Kremerata Baltica
2022. május 14. szombat 22:00
Zeneakadémia, Nagyterem
PREMIER sorozat

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Közreműködik: Kremerata Baltica

---

Kremer 75, Kremerata Baltica 25
2022. május 15. vasárnap 19.30
Zeneakadémia, Nagyterem

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Schnittke: Bohócok és gyermekek
• Schumann: a-moll hegedűverseny, op. 129 (a csellóverseny szerzői átirata)
• -szünet-
• Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, BB 114
• Csajkovszkij: Francesca da Rimini

Közreműködik: Gidon Kremer hegedű
Kremerata Baltica, Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Gidon Kremer és kamaraegyüttese, a Kremerata Baltica régóta nagyszerű vendége, partnere és alkotótársa Keller Andrásnak és a Concerto Budapestnek. Ezúttal ráadásul az ünnepeltjeik, vagyis az ünnepeltjeink lesznek Kremerék, hiszen a koncert a 75 esztendős hegedűst és zenekarvezetőt, illetve 25 éve működő együttesét köszönti: az egybeesés korántsem a véletlen műve, lévén a nagy muzsikus 1997-ben, ötvenedik születésnapján a Kremerata megalapításával „lepte meg” önmagát. Mindennek jegyében a program a Kremer számára oly kedves és fontos Alfred Schnittke művével, a cirkuszi és dzsesszes hangvételű filmzenei szvittel, a Bohócok és gyermekekkel indul majd. Hegedűverseny Schumanntól – de mégsem a Schumann-hegedűverseny, ezt a voltaképp könnyen megoldható talányt kínálja a következő szám: az ünnepelt művész szólójával ugyanis nem a d-moll hangnemű hegedűverseny, hanem az az a-moll versenymű szólal majd meg, amelyet Schumann eredetileg csellóra szerzett, hogy aztán a hegedűváltozatát is elkészítse. A koncert szünet utáni második felén azután egy 20. századi karcolhatatlan tökélyű remekmű és egy szenvedélyes romantikus kompozíció osztozik majd: a bartóki Zene 1936-ból és az a Dante nyomán készült szimfonikus fantázia 1876-ból, amely a soha véget nem érő szélvihar játékszereként mutatja a kárhozott szerelmespárt, Francesca da Riminit és az ő Paolóját.

---

Magyar Kincsek 4.
2022. május 19. csütörtök 19.30
Pesti Vigadó

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

• Rózsa: Brácsaverseny
• -szünet-
• Bartók: Négy zenekari darab, BB 64
• Liszt: Prométheusz szimfonikus költemény

Közreműködik: Szűcs Máté brácsa
Concerto Budapest
Vezényel: Kovács János

A háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós saját szavai szerint „kettős életet élt”, hiszen a lipcsei konzervatórium egykori hallgatója nemcsak legendás hollywoodi produkciók filmzeneszerzője volt, de koncerttermi alkotások komponistája is. Életművének ez utóbbi, okvetlenül kevésbé ismert feléből kínál reprezentatív mintát az 1980 és 1984 között keletkezett Brácsaverseny, amelynek legelső megszólaltatója Pinchas Zukerman volt, s mely mutatós koncertdarab pár éve ott szerepel a nagyszerű Szűcs Máté repertoárján is. Bartók Béla 1907 és 1912 között írta, majd utóbb kilenc esztendő múltával hangszerelte meg az olaszos tételcímeket sorjáztató Négy zenekari darabot, amelynek belső útja a természetzenétől a groteszk hajszán és a keringő-reminiszcenciákon át a gyászindulóig vezet. „A fenséges erő állhatatosságával győzedelmeskedő bánat adja meg a darab zenei karakterét” – ez a mondat pedig már a Kovács János vezényletével megszólaló műsor harmadik, befejező számának, vagyis Liszt Ferenc Prométheusz című szimfonikus költeményének jellemzéséül szolgál, méghozzá a mű utólag megfogalmazott programjából, amelybe a zeneszerző mellett kétségkívül élettársa, Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegné is bedolgozott.

Forrás: Sajtóanyag