Concerto Budapest koncertek 2023. Online jegyvásárlás

Concerto Budapest koncertek, fellépések 2023

Programajánló

JANUÁR

Hallgassunk Schubertet! 2. A-dúr zongoraötös/A-dúr rondó/VIII. szimfónia
2023. JANUÁR 28. SZOMBAT, 15:00
Zeneakadémia Nagyterem

A nyitókoncert a nagy ukrán brácsás, Maxim Rysanov részvételével ékes, és mellette a Virtuózok több felfedezettjét is pódiumra lépteti.

15:00 Nagyterem

Műsor:

• Schubert: A-dúr („Pisztráng”) zongoraötös, D. 667
• szünet
• Schubert: A-dúr rondó, D. 438
• Schubert: VIII. (h -moll, „Befejezetlen”) szimfónia, D. 759

Közreműködik:
Concerto Budapest
Abouzahra Amira hegedű, Maxim Rysanov brácsa, Bánkövi Bence cselló,
Puporka Jenő nagybőgő, Ryan Martin Bradshaw zongora

Vezényel: Baráti Kristóf

Sylvester Paumgartner – így hívták azt a jómódú steyri zenebarátot és műkedvelő csellistát, aki rajongva A pisztráng című Schubert-dalért, 1819-ben felkérte az épp ott, Felső-Ausztriában járó komponistát, hogy e Lied dallamát dolgozza fel egy kamaraműben. Ha minden igaz, így született meg az A-dúr zongoraötös, negyedik tételében az oly jól ismert melódiával, s épp e többszörösen és szó szerint is nevezetes kompozíció előadásával indul majd a Concerto Budapest Schubert-napjának programja. A nyitókoncert a nagy ukrán brácsás, Maxim Rysanov részvételével ékes, és mellette a Virtuózok több felfedezettjét is pódiumra lépteti.

A szünetet követően az A-dúr rondóval folytatódik a műsor – ez a megjelölés elsőre alighanem a kései és oly szelíden pesszimista négykezes zongoradarabot juttathatja eszünkbe Schubert életművéből, ám ezúttal a tizenkét évvel korábban komponált, 1816-os A-dúr rondó szólal meg, mely koncertszám nem a zongorának, hanem a hegedűnek és az őt kísérő vonósoknak juttatja a főszerepet. A kéttételes, miniatűr hegedűversenynek is beillő kompozíció magánszólama felettébb igényes és éppily hálás feladatot kínál a szólista számára. E rondót csak bő nyolc évtizeddel a keletkezése után publikálták, s hasonlóképp csupán posztumusz vált ismertté – és rögvest kultikussá – az az 1822-es, befejezetlen h-moll szimfónia is, amely első ízben 1865-ben jutott a bécsi közönség elé, az előzetesen még fenntartásait hangoztató hajdani kritikuspápa, Hanslick szavai szerint: „új életet lehelve koncerttermeinkbe”. S valóban, ez a két tétel, amely Baráti Kristóf vezényletével szólal meg, rövid úton nemcsak a legnépszerűbb szimfonikus Schubert-művé lett, de a zeneszerző sorsának jelképévé magasztosult, a legkevésbé sem függetlenül a befejezetlenség tényétől.

Hallgassunk Schubertet! 4. A-moll szonáta/Dalok/ IX. szimfónia
2023. JANUÁR 28. SZOMBAT, 19:30
Zeneakadémia Nagyterem

19:30 Nagyterem

• Műsor:
• Schubert: a-moll („Arpeggione”) szonáta, D. 821
• Dalok
   A pisztráng (Die Forelle) D. 550                                
  Margit a rokkánál (Gretchen am Spinnrade) D. 118      
  Szilviához (An Sylvia) D. 891                                   
  Tartaroszi csoport (Gruppe aus dem Tartarus) D. 583  
  Alkonyi pírban (Im Abendrot) D. 799                             
  Rémkirály (Erlkönig) D. 328                                     
   Ráadás:  Geheimes      
• szünet                                               
• Schubert: IX. („nagy” C-dúr) szimfónia, D. 944

Közreműködik:
Juliane Banse szoprán
Maxim Rysanov brácsa, Rozsonits Ildikó zongora
Concerto Budapest

Vezényel: Baráti Kristóf, Keller András

Az esti koncert nyitószáma újra csak egy melléknévvel felruházott kamaradarab, az a-moll („Arpeggione”) szonáta lesz. Ez az 1824-es szerzemény arról a ma már jószerint csak történeti kuriózumként emlegetett, a divatból teljességgel kihullott hangszerről kapta a nevét, amely a gitárral rokon, a csellóra hasonlít és vonóval szólaltatják meg. A szonáta Maxim Rysanov előadásában most brácsán hangzik el, zongorán kíséri a Virtuózokban felfedezett Rozsonits Ildikó.

Schubert, a jelentős dalköltő, „a dal jámbor fejedelme” – az 1828-ban elhunyt zeneszerzőt így búcsúztatták és tisztelték továbbélő kortársai, jeléül annak, hogy szinte példátlanul gazdag daltermésének megannyi darabja már akkor népszerűvé vált, amikor Schubert más műfajokban alkotott műveit még nem, vagy csak alig ismerték (el). A Schubert-napot lezáró és betetőző koncert első felében a dalénekesként világszerte ünnepelt német szoprán, Juliane Banse az életmű – és egyszersmind a Lied műfajának – reprezentatív gyöngyszemeit készül megszólaltatni: A pisztrángtól a goethei Rémkirályig. A szünetet követően azután a „mennyei hosszúságú” C-dúr szimfónia, a Concerto Budapest repertoárjának egyik sokat csiszolt ékköve hangzik el. A mű, amelynek számozásával kapcsolatban még fel-felmerülnek ugyan ellentétes álláspontok, ám amelynek nagyságát jószerint azóta nem vonja kétségbe senki emberfia, hogy a felkutatói érdemű Schumann baráti biztatására Mendelssohn a posztumusz ősbemutatón, 1839-ben a lipcsei közönség elé bocsájtotta.

HANGFOGÓ 1. – Farsangolás a zene birodalmában
2023. január 29. vasárnap 11:00
Concerto Zeneház

Hangszerjelmezben a meseszereplők
Koncert 8-12 éves gyerekeknek Simon Izabellával

A Hangfogó sorozat az iskolás korosztályt, a 8-12 éves fiatalokat szólítja meg, akik szívesen indulnak zenei felfedezőutakra. De természetesen az őket kísérő felnőttek vagy a kistestvérek is jól fognak szórakozni a sorozat három koncertjén. Simon Izabella zongoraművész, aki egyben a program szerkesztője és műsorvezetője is, három alkalommal, egy-egy alaptörténet köré építi fel a koncertek anyagát.

FEBRUÁR

Magyar Kincsek 2.
2023. február 3. péntek 19:30
Pesti Vigadó, Díszterem

• KODÁLY: Felszállott a páva – változatok egy magyar népdalra
• VISKI: Csellóverseny
• - szünet -
• KODÁLY: C-dúr szimfónia

Közreműködik: Perényi Miklós cselló
Vezényel: Takács-Nagy Gábor

Mester és tanítvány művei kerülnek egymás mellé e koncerten, hiszen Kodály két nagyzenekari alkotása között annak a Viski Jánosnak 1955-ös Csellóversenye szólal meg, aki 1927-től Kodály Zoltán zeneakadémiai növendéke volt, s aki utóbb büszkén vallotta: „Én vagyok a Kodály-iskola zászlóvivője.” A programot indító Páva-variációk zenei és eszmetörténeti hátországa a népzenétől a kodályi önidézeteken át Ady Endréig igen kiterjedt, ám maga a legilletékesebb zeneszerző mégis okkal fogalmazott ekképp e művéről: „Megértéséhez semmiféle zenei szaktudás nem kell. De kell ismerni a népdalt, amelyből, mint a virág a magból, kinőtt.” A tiszteletteljesen Kodálynak dedikált Viski-versenymű egyszerre korjellemző és ma is kedvvel hallgatható darab, amelyet az ősbemutatót sikerre vivő Banda Ede nyomában ezúttal a gordonka mai óriása, Perényi Miklós játszik el nekünk. Kodály időskori műve, az Arturo Toscanini emlékének ajánlott C-dúr szimfónia a maga korában, vagyis a hatvanas évek elején már műfaj- és hangnemválasztásával is konzervatív zeneszerzői gesztusnak tűnt, ám bő hatvan évvel a luzerni ősbemutató után is bízvást érdemes figyelmünkre – Dalos Anna megfogalmazásával – a zeneszerzői szándék, „hogy nyolcvanévesen is hozzáadhassa sajátos hangját a nagy zenei univerzumhoz”.

Lucas Debargue és a Concerto Budapest
2023. február 18. szombat 19:30
2023. február 19. vasárnap 19:30
Zeneakadémia, Nagyterem

• BACH: VI. brandenburgi verseny, BWV 1051
• MAHLER: X. szimfónia, Adagio
• - szünet -
• MOZART: C-dúr zongoraverseny, K. 503
• SZYMANOWSKI: IV. szimfónia („Symphonie Concertante”), op. 60

Közreműködik: Lucas Debargue zongora
Vezényel: Keller András

Lucas Debargue korántsem a szabvány szerinti fiatal zongoravirtuózok közül való. A párizsi születésű művész nem zenészcsaládból származik, zongorán csupán 11 éves korában kezdett el játszani, de aztán 15 évesen, megfelelő mentor híján, félbe is hagyta tanulmányait. Basszusgitározott egy rockzenekarban, majd bölcsészdiplomát szerzett, valamint 2010-ben, húszévesen végre – és közös szerencsénkre! – visszatért a zongorázáshoz. Tehetségét már több alkalommal megcsodálhatta a Concerto Budapest közönsége, így számukra alighanem elegendő lenne annyit említeni, hogy Debargues ezúttal az egyik legcsodálatosabb Mozartzongoraversenyt, az 503-as Köchel-jegyzékszámú C-dúr kompozíciót fogja eljátszani. Emellett szólistaszerep jut számára egy különleges és a magyar koncerttermekben nemigen megszólaltatott XX. századi remekműben is: Karol Szymanowski 1932-es IV. szimfóniájában, mely Arthur Rubinsteinnek dedikált alkotás méltán viseli a „Symphonie Concertante” megnevezést is. S hogy Keller András mindezek előtt az est első felére még Bach VI. brandenburgi versenyét és a koncertmestert is szólóhoz juttató, majd’ félórás Mahler-Adagiót (a befejezetlen X. szimfóniából) is ígéri számunkra, az immár kihagyhatatlanul dúsnak jelzi e programot.

A Concerto Budapest hangversenye

2023. FEBRUÁR 22. SZERDA, 19:00
Debrecen, Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem

Műsor:

• Bach: VI. Brandenburgi verseny
• Mozart: C-dúr zongoraverseny, K. 503
• Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92

Közreműködik:

• Berecz Mihály – zongora / Concerto Budapest

Vezényel: Keller András

A helyfoglalás érkezési sorrendben történik!

MANÓ 3. – Kell egy kis romantika, avagy az érzelmek vihara
2023. február 26. vasárnap 11:00
Concerto Zeneház

A romantikusok kora

Művészeti vezető és házigazda: Iván Gábor, a Concerto Budapest ütőhangszeres művésze
Közreműködik: Méhes Csaba pantomimművész és a Concerto Budapest művészei

MÁRCIUS

Magyar Kincsek 3.
2023. március 10. péntek 19:30
Pesti Vigadó, Díszterem

• LAJTHA: Hortobágy, op. 21a
• DUBROVAY LÁSZLÓ: III. zongoraverseny
• - szünet -
• DOHNÁNYI: I. szimfónia

Közreműködik: Balázs János zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Héja Domonkos

A Magyar Kincsek sorozat harmadik koncertje három delikát különlegességet ígér Héja Domonkos vezényletével, a magyar zenetörténet három sokérdemű alkotójától. Lajtha László szvitje, a Hortobágy filmzene gyanánt és céljára született meg: Georg M. Hoellering 1935-ös, magyar paraszti témájú mozijához, amelynek forgatókönyvéhez maga Móricz Zsigmond szolgáltatta Komor ló című – nem minden alap nélkül az (egyik) első magyar filmnovellának tekintett – írását. Dubrovay László III. zongoraversenye tisztelgő alkotás, méghozzá Liszt Ferenc előtt, hiszen a nagy pályaelőd születésének 200. évfordulójára készült, ám már a 2011- es ősbemutatón többnek bizonyult alkalmi műnél, s a formamodelljével, megszakítatlan zenei folyamatával is Lisztet idéző kompozíció azóta számos kiváló hazai zongoraművész repertoárjára is felkerült. Az ezúttal a Kossuth-díjas Balázs János szólójával felhangzó kortárs versenymű nyomában Dohnányi Ernő 1902-es I. szimfóniája zárja a koncert műsorát: a Manchesterben bemutatott mű, bár egy alig 25 esztendős komponista alkotása, valójában mégsem a korán nagy jártasságot szerzett szerző legelső szimfóniája.

HANGFOGÓ 2. – A hullámok birodalmában, ám nemcsak a vízen
2023. március 12. vasárnap 11:00
Concerto Zeneház

Koncert 8-12 éves gyerekeknek Simon Izabellával

Oksana Lyniv és a Concerto Budapest
2023. március 17. péntek 19:30
Zeneakadémia, Nagyterem

• R. STRAUSS: Duett concertino
• RAVEL: G-dúr zongoraverseny
• - szünet -
• SAINT-SAËNS: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78

Közreműködik: Klenyán Csaba klarinét, Mohai Bálint fagott, Fejérvári Zoltán zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Oksana Lyniv

„Gute skizze” – elégedetten így értékelte azokat a vázlatban rögzített ötleteket az idős Richard Strauss, amelyekből 1947 decemberére legutolsó tisztán hangszeres műve, a Duett concertino született, oly hálás játszanivalót kínálva a klarinét és a fagott művészei – ezúttal Klenyán Csaba és Mohai Bálint számára. Nem kevésbé mutatós szólamot juttatott a szólistának Maurice Ravel, amikor G-dúr zongoraversenyén dolgozott, s concertójának magánszólama végül annyira igényesnek bizonyult, hogy a komponista bölcsen lemondott arról, hogy az ősbemutatón maga próbálja eljátszani. Az így 1932-ben Marguerite Longnak átadott lehetőség a mostani koncerten a nagyszerű Fejérvári Zoltánnak jut. A meredeken felívelő pályafutású ukrán karmesternő, Oksana Lyniv által vezényelt program utolsó száma egy újabb klasszikus francia repertoárdarab: Camille Saint-Saëns 1886-os, elkészülte után kevéssel az akkor elhunyt Liszt emlékezetének ajánlott Orgonaszimfóniája, amely ősbemutatója óta talán még sohasem tévesztett hatást a világ koncerttermeiben.

Eötvös Péter, Szűcs Máté és a Concerto Budapest
2023. március 26. vasárnap 19:30
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

• WAGNER: Siegfried-idill
• EÖTVÖS PÉTER: Respond – magyarországi bemutató
• - szünet -
• IVES: IV. szimfónia

Közreműködik: Szűcs Máté brácsa
Concerto Budapest
Vezényel: Eötvös Péter, Dubóczky Gergely

A nagyzenekarokban gondolkodó Richard Wagner kisegyüttesre komponált születésnapi ajándéka, Eötvös Péter csökkentett apparátusra újrafogalmazott brácsaversenye Szűcs Máté szólójával, valamint Charles Ives két karmestert is foglalkoztató, Magyarországon eddig csak egyszer játszott, grandiózus zenekarra megálmodott szimfóniája – mindez Eötvös Péter irányításával a Concerto Budapest hangversenyén, mely során az is bebizonyosodik, hogy a zenei minőség tekintetében a méret nem számít.

Richard Wagner 1870 karácsonyán zenével ébresztette a születésnapos Cosimát, mintegy reggeli szerenádot adva egy kisegyüttessel felesége szobájának ajtajánál: a Siegfried-idill az opera harmadik felvonásának fontos témáit vonultatja fel, megszólal benne a Brünnhilde ébredését kísérő dallam, Siegfried kürtszignálja, valamint az erdei madár éneke – dráma helyett nyugalom és kiegyensúlyozottság. Wagner művéhez hasonlóan egy korábbi kompozíció újragondolása Eötvös Péter Respond című brácsaversenye, mely jelenlegi formájában először szólal meg hazánkban. Eötvös 1998-as Replica című darabját dolgozta át a pandémiás helyzetnek megfelelően: a negyvenkilenc fős zenekart harminckét fősre redukálta, a mű pedig ezzel párhuzamosan új zenei gondolatokkal bővült. A Három nővér című operához több szálon is kapcsolódó brácsaverseny és annak címe kapcsán a következőket fogalmazta meg a szerző:
„A válaszok újabb kérdéseket vetnek fel. Az így létrejött párbeszéd során a legkülönfélébb érvek hangzanak el, s mint egy összetört tükör szilánkjai, olyan képet tükröznek, amelynek eredetijét csak sejteni lehet.” Az amerikai Charles Ives zenéje szinte semmihez nem hasonlítható, a biztosítási ügynökként dolgozó komponista külön utakon járt, újításaival pedig megelőzte korát. A kísérletező szerző 1910-től közel másfél évtizeden át dolgozott legösszetettebb művén, Negyedik szimfóniáján, a hatalmas apparátust igénylő bonyolult mű azonban csak 1965-ben hangzott el először teljes egészében. A Müpában eddig még nem szólalt meg, Budapesten is először – és eddig utoljára – 2001-ben, akkor szintén Eötvös Péter vezényletével, így izgalmas felfedezésre (míg másoknak újratalálkozásra) kínál alkalmat a Concerto Budapest hangversenye.

ÁPRILIS

MANÓ 4. – Friss zenét vegyenek! Családunk zenéi a nagyszülőktől az unokákig
2023. április 16. vasárnap 11:00
Concerto Zeneház

A közelmúlt és napjaink zenéi

Művészeti vezető és házigazda: Iván Gábor, a Concerto Budapest ütőhangszeres művésze
Közreműködik: Méhes Csaba pantomimművész és a Concerto Budapest művészei

Magyar Kincsek 4.
2023. április 20.csütörtök 19:30
Pesti Vigadó, Díszterem

• BARTÓK: Versenymű két zongorára és zenekarra, BB 121
• - szünet -
• LISZT: Dante-szimfónia

Közreműködik: Ránki Fülöp, Berecz Mihály zongora, Rácz Zoltán, Fábry Boglárka
ütőhangszerek
Concerto Budapest
Vezényel: Kovács János

A sorozatzáró koncerten két nagyszabású remekművel búcsúzik a Magyar Kincsek 2022/23-as évada, a magyar zenetörténet világszerte legismertebb két mesterének életművéből választva programját. Bartók Béla Versenymű két zongorára és zenekarra című, 1940-es kompozíciója a három évvel korábbi kétzongorás és ütőhangszeres szonátából lelkedzett, s a háromtételes mű ebben az átdolgozott formában is kiemelkedő szerepet juttat az ütőhangszeres művészeknek. Ezúttal Fábry Boglárkának és Rácz Zoltánnak, akik a két tehetséges fiatal zongorista, Berecz Mihály és Ránki Fülöp partnerei lesznek. A Kovács János által vezényelt program második felében a liszti szimfonikus oeuvre egyik csúcsteljesítménye, az 1855–56-os Dante-szimfónia következik, amelynek megszólaltatásához a komponista eredetileg vetített képeket és egy szélgépet is rendelt volna. „Nem! Nem! Ezt ne! Ki vele! Ne legyen benne fenséges Úristen! Maradjunk a gyengéd, nemes, lebegő befejezésnél!” A szimfónia dedikáltja, Richard Wagner e felkiáltásokkal próbálta lebeszélni barátját (és majdani apósát) a zárlat „bombasztikus” megoldásáról, s vélhetőleg ennek hatására Liszt kétféle befejezést is lehetővé tett háromtételes műve mindenkori előadói számára.

Eötvös Péter és a Concerto Budapest – Ligeti Ensemble
2023. április 27. csütörtök 19:30
Budapest Music Center

• VARÈSE: Intégrales
• EÖTVÖS PÉTER: Dodici per sei
• - szünet -
• VARÈSE: Déserts

Közreműködik: Concerto Budapest – Ligeti Ensemble
Vezényel: Eötvös Péter

2018-ban koncertezett először a Concerto Budapest égisze alatt született formáció, a Ligeti Ensemble, melynek legfőbb célja, hogy bemutassa a 20. és 21. század legjelentősebb műveit, kiemelt hangsúlyt fektetve az új magyar kompozíciók bemutatására. BMC-beli áprilisi koncertjüket Eötvös Péter vezényli, aki a francia-olasz származású, ám életének nagy részében Amerikában alkotó Edgard Varèse két fontos darabjával ismerteti meg a hallgatóságot. Az elektronikus zene atyjaként is emlegetett szerző műveinek legfőbb szervező eleme a hangzás, a hangszín és a ritmus. A kortársaira és a későbbi korok alkotóira is nagy hatást gyakorló komponista – fanatikus rajongóinak egyike például Frank Zappa volt – Intégrales (1924-25) című műve fúvósokra és ütőkre keletkezett, és bár nem használ elektronikus hangot, visszafelé lejátszott hangfelvételek inspirálták a darab létrejöttét. A bő két évtizeddel később komponált Déserts (1950–54) pedig a fúvósok és ütők mellett már magnószalagot is alkalmaz: a cím nemcsak a fizikai sivatagokra utal, hanem az emberi lélek sivatagjaira is, „távoli belső terekre, melyeket távcső sem láthat, ahol az ember egyedül van”. Az eredetileg egy modernista film zenéjének készült Déserts előadását ezúttal is mozgókép kíséri, a kortárs amerikai videóművész, Bill Viola alkotása. A két Varèse-mű között Eötvös Péter saját, hat csellóra komponált Dodici per sei című műve hangzik el, melyet a Berlini Filharmonikusok 12 csellistája mutatott be, és amely Cello Concerto Grosso című művének struktúráját és zenei anyagait veszi át, gondolja tovább.

MÁJUS

Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest
2023. május 3. szerda 19:30
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

• SIBELIUS: Pelléas és Mélisande, op. 46
• SIBELIUS: d-moll hegedűverseny, op. 47
• - szünet -
• RACHMANINOV: A holtak szigete, op. 29
• SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

Közreműködik: Abouzahra Amira hegedű
Concerto Budapest
Vezényel: Mihail Pletnyov

Bár Finnország és Oroszország kapcsolata finoman szólva is ritkán volt mentes a konfliktusoktól, a világhírű zongoraművész-karmester, Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest hangversenye bebizonyítja, hogy a két nemzet zenéje, kultúrája igenis jól megfér egymás mellett, ráadásul a koncerten elhangzó művek, Sibelius, Rachmaninov és Szkrjabin legtermékenyebb időszakának darabjai épp a századfordulón, a 20. század első évtizedének második felében keletkeztek.

A svéd anyanyelvű, hosszú életű Jean Sibelius a finnek legnagyobb nemzeti zeneköltője volt, akit már életében hatalmas megbecsültség, sőt kultusz övezett, hazájának kultúrája által ihletett művei a fin de siècle és a 20. század első felének egyik legeredetibb nemzeti zeneszerzőjévé tették őt. A mai koncerten elhangzó művei azonban nem a finn hagyományból merítettek, hiszen 1905-ös kísérőzenéje Maeterlinck drámájához, a Pelléas és Mélisande-hoz készült, ebből született a kilenc tételes szvit, egyik legnépszerűbb koncertdarabja. A Sibelius-életmű leggyakrabban játszott kompozíciója azonban mégsem ez, hanem eggyel későbbi opusa, az 1904-ben írt, egy évvel később revideált concerto, a d-moll hegedűverseny. A szenvedélyes versenyműnek magyar vonatkozása is van, hiszen az átdolgozott változat címzettje az akkor tizenkét éves csodagyerek, Vecsey Ferenc volt. Sibelius Hegedűversenye ma már kötelező repertoárdarab valamennyi hegedűs számára, a szólót ezúttal egy ugyancsak nagyon fiatal muzsikus, a 2005-ben született egyiptomi-magyar Abouzahra Amira játssza, aki szintén tizenkét esztendős volt, amikor 2017-ben megnyerte a Virtuózok tehetségkutatót. A hangverseny második részének szerzői és művei több ponton kapcsolódnak egymáshoz: Szergej Rachmaninov és Alekszandr Szkrjabin osztálytársak voltak, majd egymástól merőben eltérő zenei nyelvet alakítottak ki. Az Arnold Böcklin festménye, jobban mondva annak feketefehér reprodukciója által inspirált szimfonikus költemény, A holtak szigete 1908-ban keletkezett. A Dies irae dallamát is feldolgozó kompozíció után egy ugyancsak 1908-ban befejezett mű, a szinesztéta – vagyis a hangokhoz színeket társító – Szkrjabin egyik legjelentősebb alkotása, Az eksztázis költeménye szólal meg, mely a szerző híres misztikus akkordját használja, és amely a komponista szerint a „felszabadult cselekvés öröme”.

HANGFOGÓ 3. – Tavaszi zsongásban kalandozás a természet hangjai között
2023. május 7. vasárnap 11:00
Concerto Zeneház

Vajon hogyan keletkezhetett a zene?
Koncert 8-12 éves gyerekeknek Simon Izabellával

Jonathan Biss és a Concerto Budapest 1.
2023. május 13. szombat 19:30
Zeneakadémia, Nagyterem

• LIGETI: Concert Românesc
• BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58
• - szünet -
• RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezádé – szimfonikus szvit zenekarra az „Ezeregyéjszaka” nyomán, op. 35

Közreműködik: Jonathan Biss zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

„Jó és rossz egyszerre” – így ítélte meg fiatalkori műve, az 1951-es Concert Românesc minőségét Ligeti György, s ha érthetjük is, hogy a korszakra valló és modelljeit (például Bartók Román népi táncait) felismertető kompozíciót szerzője miért kezelte fenntartásokkal, ez az alkotás mindmáig méltán remekül megél a koncerttermekben – ami aligha mondható el az ötvenes évek legtöbb hasonszellemű darabjáról. Hasonló alkotói kételynek még az árnyéka sem kísérte Beethoven IV. (G-dúr) zongoraversenyét, amelynek műindító magánszólamát elsőként maga a komponista játszotta, ezúttal pedig a Beethovennel oly elmélyülten foglalkozó amerikai Jonathan Biss fogja megszólaltatni. A Kossuth-díjas Keller András vezényletével végezetül a mesés hangszerelésű és éppily mesés témájú klasszikus zenei slágerdarabot, a Seherezádészvitet játssza el a Concerto Budapest együttese. Az Ezeregyéjszaka meséin alapuló 1888-as Rimszkij-Korszakov-alkotás mindazonáltal úgy is tévedhetetlenül varázslatos hangulatot teremt, ha netán egyáltalán nem ismernénk Szindbád kalandjait vagy Sahriár szultán figuráját.

Jonathan Biss és a Concerto Budapest 2.
2023. május 14. vasárnap 19:30
Zeneakadémia, Nagyterem

• LIGETI: Concert Românesc
• MOZART: G-dúr zongoraverseny, K. 453
• - szünet -
• RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezádé – szimfonikus szvit zenekarra az „Ezeregyéjszaka” nyomán, op. 35

Közreműködik: Jonathan Biss zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Nagyobbára a hazai ötvenes évek nemzeti klasszicista irányzatának reprezentánsa, ám helyenként már a majdani Ligeti György stílusjegyeinek megelőlegezője. Ez az 1951-es Concert Românesc, amelynek uralkodó népies divertimento-hangvétele végül egyfajta őrülési jelenetbe torkollik: „jó és rossz egyszerre”, ahogyan azt maga az erős önkritikával megáldott komponista vélte. A korai Ligeti-mű nyomában egy érett Mozart-remek, az 1784-es G-dúr zongoraverseny következik, méghozzá a zongoraművészi működés mellett zenei íróként, tanárként és fesztiváligazgatóként (Marlboro Music Festival) is tevékeny Jonathan Biss szólójával. E zongoraverseny kapcsán rendszerint azt az anekdotát szokás emlegetni, mely szerint Mozart kedves seregélye képes volt elfütyülni a mű harmadik tételének melódiáját. A Keller András által összeállított és vezényelt koncert zárószáma ellenben egy teljes mesegyűjtemény felemlítését teszi indokolttá, hiszen Rimszkij-Korszakov 1888-as, parádés hangszerelésű szimfonikus szvitje Az Ezeregyéjszaka meséin alapul, s élményszerűen meg is idézi a címszereplővé megtett Seherezádé alakját csakúgy, mint a hajós Szindbádét.

JÚNIUS

A francia romantikus operák rejtett kincsei
2023. június 3. szombat 19:30
Zeneakadémia, Nagyterem

Godard, Grandval, Thomas, Massenet, Joncières, Gounod, Fourdrain és Offenbach
művei

Közreműködik: Gabrielle Philiponet, Anaïs Constans szoprán, Anna Dowsley mezzoszoprán
Concerto Budapest

Vezényel: Vashegyi György

Részletes műsor:

• Victorin de Joncières: Berta királynő – Előjáték
• Victorin de Joncières: Lancelot – Ginevra és Artúr kettőse
• Charles Gounod: Rómeó és Júlia – Előjáték, Júlia áriája
• Clémence de Grandval: Mazeppa – Előjáték, Mazeppa áriája, Matrena és Mazeppa kettőse
• Félix Fourdrain: Vercingetorix – Előjáték és Fausta áriája
• Charles Gounod: Zamora adóssága – Xaïma és Hermosa kettőse
• - szünet -
• Charles Gounod: A véres apáca – Nyitány
• Ambroise Thomas: Francesca da Rimini – Francesca, Ascanio és Guido tercettje
• Benjamin Godard: Tasso – Léonora áriája, Léonora és a herceg kettőse
• Jules Massenet: A Szűz – A Szűz eksztázisa
• Benjamin Godard: Dante – Előjáték, Gemma románca, Gemma és Beatrice kettőse
• Jacques Offenbach: Párizsi élet – Pauline, Madame de Folle-Verdure, Madame de Quimper-
• Karadec és a báró kvartettje

Mi tagadás, a francia operairodalmat itthon jobbára csupán néhány slágermű képviseli a repertoáron és a köztudatban, s így a Carmen és a Faust mellé még jó, ha a Hoffmann meséi meg a Sámson és Delila odafér e szűk rekeszbe. Jóllehet, ennél sokkal, de sokkal gazdagabb ez az operai tradíció, amint erről az utóbbi években Vashegyi Györgyék számos produkciója meggyőző bizonyságot adhatott. Most is neki, valamint a rangos és hazánkba visszajáró külföldi énekesgárdának köszönhetjük majd azt, hogy a francia romantikus opera rejtett kincseivel és gyöngyszemeivel megismerkedhetünk. Hiszen olyan, bizony még névről sem igen ismerős komponisták operarészletei fognak megszólalni ezen a gálán, mint Victorin de Joncières vagy a női zeneszerző Clémence de Grandval. S a gall zene tisztelt és általunk is ismert, vagy legalábbis ismerni vélt mesterei, így Massenet, Gounod, Offenbach és Thomas operai életművéből is jószerint csupa olyan ária, duett és tercett hangzik majd el, amelyet jó eséllyel épp most, e koncert révén fogunk felfedezni magunk számára.

Forrás: Sajtóanyag