Csíksomlyói Búcsú 2025. Pünkösdi programok, események

Csíksomlyói Búcsú 2025

2025. június 6–9.

Mottó: „A remény zarándokai!”

Az idei, „A remény zarándokai” mottóval meghirdetett Csíksomlyói pünkösdi búcsú a ferences hagyományok szerinti liturgiák és gyalogos zarándoklatok mellett különleges lelki töltekezést ígér György Alfréd kamilliánus szerzetes ünnepi szónoklatával.

A pünkösdszombati fogadalmi búcsúra évente csaknem félmillió zarándok érkezik szerte a nagyvilágból. A fogadalmi búcsú főcelebránsa Exc. és Ft. dr. Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, ünnepi szónoka György Alfréd kamilliánus szerzetes.

Nyitott lélekkel, tiszta szívvel és ferences testvériséggel várnak mindenkit Csíksomlyóra!

PROGRAMOK

2025. június 6. péntek

• 17 órától ünnepi rózsafüzér a Mária Rádió világcsaládjával, különböző nyelveken

• 18 órától nyitószentmise

Péntekről szombatra virradóan virrasztás lesz a kegytemplomban.

2025. június 7. szombat

• 5.30-tól folyamatos gyóntatás és áldoztatás van a Ferences Kolostor négyszögletű udvarában

• Szentmisék reggel 7-kor és 8-kor a kegytemplomban,

• A kordon a főpapság vezetésével 10.30-kor indul a Csíksomlyói Ferences Kolostor elől.

• Ünnepi Szentmise 12.30-tól a Hármashalom oltárnál (a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti Nyeregben)

• 17.00 csángó mise a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban

• 18.00 órakor pünkösdi vigília-szentmise a kegytemplomban

Szombatról vasárnapra virradóan virrasztás lesz a kegytemplomban.

2025. június 8. Pünkösd vasárnapja, a Szentlélek eljövetele

• szentmisék a Kegytemplomban: 7:00, 8:00

• folyamatos áldoztatás és gyóntatás a kolostor négyszögletű udvarában

• 10:30 órakor ünnepi szentmise a Kegytemplomban

• a keresztalják hazaindulása

• 18 órától szentmise a Kegytemplomban

2025. június 9. Pünkösdhétfő

a szentmisék ünnepi sorrendje a Kegytemplomban: reggel  8-kor, 10.30-kor és 18 órától

2025. június 10. kedd

Szent Antal ünnepe – a szentmisék 8.00, 10.30 és 18.00 órától vannak a Kegytemplomban.

* Romániai időzónának megfelelően (a magyarországi időnél 1 órával korábban)

Csíksomlyó búcsújáró hely

Immár 456 éve minden igaz magyar szíve ide húz Csíksomlyóra. Itt találja meg küzdelmes, vergődő életének vigaszát, reményét és támaszát. Úgy jön ide, mint a bajba jutott, aggódó, félő gyermek az édesanyjához. Ide hozza könnyeit, gyászát, bánatát s kevéske örömét, és reménykedve kéri anyai oltalmát küzdelmes életéhez. Ide hozzák a férfiak küzdelmekben megkopott lelküket, meggyengült hitüket. Az édesanyák kevés örömüket és sok bánatukat, tengernyi könnyüket s aggodalmakban összezsugorodott szívüket. Ide vonszolják az öregek elfogyó erejüket, homályosodó szemeiket, elfáradt szívük reménykedő dobbanásait. Ide hozzák az ifjak és leányok szép bizakodásukat, s támaszt kérnek égi Anyjuktól jövőjükhöz és keresztény jövőjük beteljesedéséhez.

Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni". Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére.

1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére.

A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a Bővebben: Pünkösdi búcsúhitújítók hadával. Ezalatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.

Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található labarum, amit a nép labóriumnak nevez.

Amikor a papság ezen jelvénnyel az élén felér a Kis-Somlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” éneket és azután folytatódik tovább a körmenet.