Kalandjáték gyerekeknek és családoknak, lovagi kaland az elveszett kódex nyomában a Titkok Parkjában
A játék egy lovag kalandjait meséli el. Lesznek benne más lovagok is, kalandozás mocsárban, erdőben, vár pincéjében. Itt-ott még sárkányok is előfordulhatnak, különös emberek, és persze a Park Tündére, aki segíti útján a vándort. A Titkok Parkjában egy irányított útvonalon az egyes játékterek mellett elhelyezett információs táblarendszer segíti a tájékozódást. A park egyes játéktereihez kialakított feladatok segítik az egykori életmódbeli szokások, hagyományok megismerését, játékos feldolgozását a paraszti munkálatoktól kezdve a koronázási szertartásokig. Érdemes figyelni minden apró részletre, míg feltárul a Titok, és az út végén meglelt Elveszett Kódex, amely egy régi-régi város szépségeiről mesél. Ehhez azonban fel kell kerekedni, és eljutni a Koronás Parkba, ahol a játék kezdődik.
- +3622537261
Titkok Parkja okostelefonnal
A „Titkok Parkja" mobiltelefonos kalandjáték a Koronás Park területén játszható, érintőképernyős mobileszközökkel. A játékhoz internetes kapcsolat szükséges. A „Koronás Park" területén ingyenes wi-fi szolgáltatás érhető el, így számottevő adatforgalom nem keletkezik.
A játék során a parkban található információs táblákon elhelyezett QR kódok irányítják a játékost. Az, hogy a kódokat milyen sorrendben kell leolvasni, a feladat része. Nem könnyű, de nem is megoldhatatlan.
A sikeres játékhoz az információs táblákon és a QR kódok mögött elhelyezett információk is segítséget nyújtanak. Érdemes figyelni minden apró részletre, míg feltárul a Titok, és az út végén meglelt „Elveszett Kódex", amely egy régi-régi város szépségeiről mesél. Ehhez azonban fel kell kerekedni, és eljutni a Koronás Parkba, ahol a játék kezdődik. A felkészüléshez azt is eláruljuk, miféle helyek és kalandok várnak:
A táblákon elhelyezett QR kódok segítségével a játékos okostelefonján megjelenítheti a legfontosabb információkat, tudnivalókat, és részt vehet egy titokfejtő rejtvénysor megoldásában, miközben bejárja a Parkot. A letöltőprogram birtokában egyszerű kattintással érkezhet arra a mikrosite-ra, amelyen az információkat és a játékos feladványokat találja. Garantált, hogy itt a „technikafüggők" számára is izgalmas lesz a játék.
A játék ingyenesen, önállóan, okostelefonnal játszható program.
Helyek és kalandok
Lovagok tábora
A lovag (latinul: miles) az európai középkorban átfogó értelemben olyan ember volt, aki vagyoni helyzete révén megengedhette magának a nehézpáncélos lovas felszerelés fenntartását. A magas költségek miatt lovagok csak földbirtokosok és családtagjaik lehettek.
A lovagság a középkorban egyfajta életmód volt: a lovagok megkülönböztető jeleket viseltek (lovagi övet, a ruhájukra varrt címert). Nem alkottak egységes társadalmi csoportot, felső rétegüket, a nagybirtokosokat általában nem is nevezték lovagnak, hanem csak az alsóbb réteget, amelynek vagyona alig terjedt túl hadfelszerelésén és pénzjáradékán.
Magyarországon Szent László király (1077 – 1095) volt a lovagi eszme legjelesebb képviselője. A források szerint László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt, királyként pedig roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Vezetése alatt Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspököt, András és Benedek remetéket, valamint a Fehérváron nyugvó I. Istvánt és Szent Imrét. Őt magát 1192-ben avatták szentté.
Lovagi torna
A lovagi torna a középkorban hozzátartozott a középkori ember mindennapjaihoz, és több funkciója is volt. A lovagoknak alkalmat adott arra, hogy bizonyítsák rátermettségüket és bajvívásban szerzett tudásukat. A tornák istenítéletként is szolgáltak: a vesztest fegyvereinek és vagyonának elkobzására, vagy akár halálra ítélhették, a győztes pedig szabadon, dicsőségesen távozhatott. Később, a XII. századra a lovagok közötti küzdelmek az imádott hölgy kegyeinek megszerzéséért indultak, s a párbaj végén a hölgy „ítélkezett" győztes és vesztes felett.
A tornák helyszíne a várudvar volt, ahol a lovagi torna az egybegyűltek szórakozását is szolgálta. A lovagi tornák a lovagok számára lehetőséget teremtettek arra, hogy békeidőben is művelhessék a bajvívást, s bizonyítsák effajta tudásukat. A klasszikus lovagi párharcok mellett voltak csoportos küzdelmek, illetve bábuval vívott harcok is. A két lovag közötti küzdelem általában lándzsával vagy karddal történt. A harcokon kívül a lovagi tornák adtak lehetőséget arra is, hogy az ifjú lovagjelöltek bemutatkozzanak a király előtt, s egy-egy győztes viadal okán elnyerjék a lovagi címet.
Fűszerek labirintusa
A középkorban a különféle gyógyfüveket, fűszereket szerzetesek termesztették a kolostorok kertjeiben. A kolostori gyógyítás a Római Birodalom bukását követően alakult ki - a Benedek-rend megalakulásának köszönhetően a szerzeteseket a gyógyfüvek ismeretére is oktatták. A bencés rend kötelezővé tette tagjai számára a mezei munkát. A szerzetesek a nép orvosai is voltak, s a nagyobb monostorokban működtek a mai gyógyszertárak ősei. A házi patikákban a szerzetesek által termesztett gyógynövények és a belőlük készült termékek voltak a korabeli gyógyítás eszközei, a kolostori kórházakban a betegeket a kertben termesztett gyógynövényekkel kezelték.
Bár egy időben több szerzetesrend is foglalkozott betegápolással, a clermonti zsinat (1130) megtiltotta a papok és szerzetesek orvosi gyakorlatát. Ennek eredményeképpen a kolostori gyógyászat a XII. században lehanyatlott.
Középkori falu
A középkorban a lakosság legnagyobb része falun élt, a városok a kor elején gyéren lakottak voltak. A feudális földbirtok (uradalom) több faluból, illetve falurészből állt. Magában foglalta a majorságot (a földesúr számára megművelt részt), valamint a parasztok telkeit (melyeket bizonyos szolgáltatások fejében művelhettek meg). Az uradalom központja az udvarház volt, körülötte helyezkedtek el a terménytároló épületek, a sütöde, a sörfőzde, a malom és a présház. Az úr földjei ezek körül terültek el – sokszor nem egy tömbben, hanem szétszórva. A telkek sem egybefüggő földet jelentettek. A parasztok háza és az azt körülvevő kert volt a belső telek, a nagyobb rész, a külső telek (szántó, rét, szőlő) a falvak határában feküdt. A telkekért cserébe a parasztok szolgáltatással, járadékkal tartoztak.
A szabadokból lett parasztok terményük egy részével fizettek uruknak, a megtermelt javak tizede pedig az egyházat illette meg. A szolga származásúak elsősorban munkajáradékkal tartoztak: minden héten megszabott számú napot kellett az úr saját használatra megtartott földjén dolgozniuk. A járadékok harmadik formájaként az alávetetteknek pénzt is kellett fizetniük.
Mocsárvidék
Székesfehérvár Budapest és a Balaton között félúton, a Gaja-patak völgyében fekszik. A település régen mocsaras, ingoványos területekből állt. Már az őskorban, majd a római uralom alatt és a népvándorlás korában, ha gyéren is, de lakott hely volt. Székesfehérvár az egyik legősibb magyar város, melynek védelmét nádasok és ingoványos mocsarak biztosították, majd fallal erősítették meg. 1242. tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A mocsarakkal és kőfallal körülvett vár sokáig óvta a helyieket az ellenséges támadásoktól, ám a török hosszas küzdelem után, 1543-ban elfoglalta.
Erdő
Az erdő a középkori civilizáció számára a vadont, a barbárságot jelentette – de ha kellett, menedéket nyújtott, táplálékot adott. Itt kerestek búvóhelyet a társadalmi szokásokkal, szabályokkal összeütközésbe került emberek, háborúk idején itt remélt biztonságot a lakosság.
A középkori gazdaságban az erdő szerepe meghatározó: gyümölcsök, bogyók, kisebb állatok és ehető madarak enyhítettek a falusi lakosság élelmezési gondjain. Az erdő áldásai közé tartozott a tűzifa és épületfa, valamint a méz és a viasz is – emellett legelőterületként is nélkülözhetetlen volt.
Az erdő a középkorban is a vadászatok színtereként szolgált - ennek a magyar történelemben több szomorú következménye volt. A krónikák szerint 1031-ben, a Veszprém közelében fekvő bihari erdőben, vadászat közben sebezte halálra egy vadkan Imre herceget, államalapító királyunk, I. István fiát.
Vár
Székesfehérvár egyike azon kevés városainknak, amely nem római alapokon épült újjá. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten – ezek egyike a mai Belváros. Géza a terület legmagasabb pontján kicsiny kővárat építtetett, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. A város nevének első magyar nyelvű említése (Feheruuaru) a tihanyi apátság alapítólevelében, 1055-ben tűnt fel. A fejedelmi központot kezdetben palánk védte. A királyi palota I. István korában épült, a hagyomány szerint 1007-ben itt született Imre herceg, akit édesapja tizenöt éves korától nyolc éven át készített fel az uralkodásra, például az "Institutio morum – Intelmek Imre herceghez" című írásában.
A későbbiek során, IV. Béla uralkodása idején készült az új királyi palota és fellegvár, a vár északi részében, a Budai kapu szomszédságában. A vár létére vonatkozó legkorábbi biztos adatok Péter, majd I. Béla uralkodásának első évéből valók: az 1061-ben tartott országos gyűlésen kitört pogánylázadás elől a várba menekültek az ország főurai és az egyházi méltóságok. A vár további építési időszakai Anjou Károly korszakához kötődtek, az erődítések javításáról Mátyás király uralkodásának éveiben szólnak a történeti források. A vár átalakítására 1473-ban és 1485-ben került sor.
Csatamező
Székesfehérvár 1543-ban került török kézre. A fehérvári polgárok ugyanis megelégelték az ostromot, ezért kizárták a városból a Varkocs György várkapitány által vezetett kitörő csapatot, amelynek katonáit a törökök lekaszabolták. A koronázó várost a császári-királyi csapatok 1601-ben rövid időre visszafoglalták, de a következő évben a török seregek újabb támadást indítottak. 1602. augusztus 29-én a bátran és hosszan védekező székesfehérvári német, olasz és magyar őrség az erős török rohamok miatti teljes kimerültségében feladta a várat. Az augusztus 28-án indult nagy roham teljesen összeroppantotta a védelem fizikai és főként lelki erejét. A feljegyzések szerint ekkor még hétszáz várvédő élt, de közülük már csak háromszáz fő volt harcképes, a többi – köztük a fővezér, Isolano ezredes is – sebesült és beteg. A nyugati zsoldosok fellázadtak tisztjeik ellen, s kijelentették, hogy a várat fel kell adni. Székesfehérvár 1688-ig állt török fennhatóság alatt. Eredeti lakosságának nagy része elmenekült, helyükre jórészt török és délszláv betelepülők költöztek.
Koronázó domb
A székesfehérvári Koronázó Domb a mai Széchenyi út – Horvát István utca kereszteződésénél terült el. Itt zajlott a koronázás egyik része, amikor az uralkodó lóháton ülve kardjával a négy égtáj felé vágott - ezzel jelezte, hogy megvédi az országot, illetve, hogy átveszi a parancsnokságot a hadsereg fölött. A koronázás többi részének helyszíne az egykori székesfehérvári királyi bazilika volt, melynek romjait ma a Nemzeti Emlékhely őrzi.
A fehérvári bazilikát első királyunk, Szent István kezdte építtetni végső nyughelyéül. A templom a maga 60×30 méteres alapterületével és körülbelül 30 méteres belmagasságával a korabeli Európa egyik legnagyobb bazilikája volt. Az István után trónra lépő királyokat már itt koronázták meg, és sokuk ide is temetkezett. A kutatások jelenlegi eredményei szerint 1524-ig harminchat királyt koronáztak meg a Bazilikában, amely tizenöt királyi temetés helyszíne is volt ez idő alatt. A XVIII. századra – különféle csaták és építkezések miatt – az egykori királyi bazilika összes földfelszín feletti maradványa eltűnt. Az ezt követően megkezdődött ásatások már csak a felszín alatt tudtak alapfalakat feltárni.
2024.01.01. - 2024.12.31. |
További ajánlataink
Best Western Plus Lakeside Hotel**** Székesfehérvár
Modern stílus és nemzetközileg garantált, négycsillagos minőség Székesfehérvár központjában, egyedi, tóparti környezetben, 86 fantasztikus szobával. Letisztult formák, visszafogott és elegáns megjelenés, gondosan válogatott hangulatok garantálják, hogy szállodánkban harmonikusan érezze magát. Kényelmét ...
Castrum Hotel**** Székesfehérvár
A Castrum Hotel megújul és néhány hónapon belül voco Székesfehérvár néven folytatja működését. Annak érdekében, hogy a szálloda tökéletesen illeszkedjen a voco brand arculatába, hamarosan elkezdődik a hotel szobáinak és közösségi tereinek a megújítása. A munkafolyamatok a hotel működését nem ...
Jancsár Motel Székesfehérvár
A szálloda Székesfehérvár belvárosától néhány percre helyezkedik el. Legyen szó akár családi nyaralásról, néhány napos üzleti útról, vagy csak átutazásról, szívesen látjuk vendégül és készséggel állunk rendelkezésére. Az épület 60 szobával rendelkezik. 24 db egyágyas szobával, 24 db kétágyas ...
Platán Hotel*** Székesfehérvár
A királyok városában, Székesfehérváron mindössze öt perc sétára a központtól, mégis csendes, zöldövezeti környezetben vár a Hotel Platán. A teljesen felújított szállodában a vendég az első.
Szent Gellért Hotel Székesfehérvár
A Szent Gellért Hotel a kiemelkedő szépségű történelmi belvárosban helyezkedik el. Néhány perc sétával elérhetőek a város legnevezetesebb kulturális értékei, épületei, múzeumai, éppen úgy mint a szórakozási, kikapcsolódási és bevásárlási lehetőségek.
Szárcsa Hotel és Étterem Székesfehérvár
Székesfehérváron, a 63-as főút mellett található a békebeli hangulatban berendezett Szárcsa Hotel. Szállodánk különlegessége, hogy valamennyi szobánk és éttermi termünk más hangulatú, bútorzatú és színvilágú. Étterem, kerthelyiség, szabadtéri és beltéri wellness részleg medencékkel, szaunákkal, edzőterem, ...
Vadászkürt Hotel Székesfehérvár
A Hotel Vadászkürt vonzó környezetet kínál mindössze 500 méterre Székesfehérvár központjától. A terrakotta meleg árnyalataival díszített szálloda ingyenes wifivel várja vendégeit.
Hotel Magyar Király****
Megnyitotta kapuit Székesfehérvár legújabb és egyben legrégibb szállodája. A négycsillagos Hotel Magyar Király**** a közel 200 éves patinás műemlék épületben kívül-belül megújulva várja vendégeit. A `királyi` vendégeket 79 szoba és négy lakosztály, közel 400 fő befogadására alkalmas konferenciaterem, egy három ...
67Sigma Étterem Székesfehérvár
Az étterem az igényes gasztronómia helyszíne Székesfehérváron. Lezser belvárosi elegancia, modern, mégis hagyományokon alapuló kreatív konyha.
Cafe Mandala
A Cafe Mandalában beszélgetni másokkal egy finom kávé vagy egy különleges tea kíséretében gyógyító hatással van a lélekre.
Csendes - ülős cafe & deli Székesfehérvár
Székesfehérvár belvárosában megnyitott a Csendes-ülős cafe & deli! Várunk mindenkit szeretettel egy kávéra, sütire, snackre, finom limonádéra! Kóstold meg koktéljainkat és naponta frissülő süti és szendvics kínálatunkat. Vállaljuk linzerek, kekszek, muffinok, házi sütemények, piték rendelésre való készítését. ...
Kiskulacs Vendéglő Székesfehérvár
A Kiskulacs Vendéglő 1999-ben nyitotta meg kapuit Székesfehérvár központjában, a városon áthaladó 7-es út mentén, a Budai úton. A vendéglő stílusát a régi polgári hagyományok határozzák meg. A környezet, a berendezés és a kitűnő konyha, Krúdy korának hangulatát idézi. A vendéglőben - a környéken ...
KávéSzínHáz Kávézó
A KávéSzínHáz Kávézó Székesfehérvár történelmi belvárosának egyik legszebb terén, a Bazilika mögött található Hösök terén (Fekvő Katona szobra) a Kossuth utca 3. szám alatt nyitotta újra kapuit 2011. szeptemberében, az Országalmától csupán egy percnyire.
M7 Bistro Székesfehérvár
Vendégeink, a Balatonra igyekvők, üzletemberek, kamionosok és a székesfehérváriak kedvükre válogathatnak a széles kínálatból: többféle pörköltből és gulyáslevesből, a látványkonyhában készülő finomságokból, és megkóstolhatják a négy órán át konfitált, omlós libacombot is.
N-Joy Bistro and Club
Az N-Joy Bistro&Club Székesfehérvár legújabb gyöngyszeme. Éttermünkben megtalálhatóak a hagyományos magyar ételek, illetve a nemzetközi konyha legfinomabbjaiból is válogattunk. Emellett nagy pizzaválasztékkal, finom italokkal várunk Mindenkit hétfőtől-vasárnapig nagy szeretettel!
Noé-hegyi Borrend
Székesfehérváron, Szent István király ősi koronázási székhelyén, 52 lokálpatrióta borbarát polgár 2002. május 18-án megalakította a Noé-Hegyi Szent István Borlovagrendet. Tagságunk az eltelt évek óta a magyar borkultúra iránti elkötelezettséggel munkálkodik boraink hírnevének öregbítésén. Az Alapszabályban ...
Royal Étterem Székesfehérvár
A székesfehérvári Royal Étterem a Castrum Hotel földszintjén helyezkedik el, egy gyönyörű szabadtéri terasszal kiegészülve. Új kínálatunkban mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelő fogást, igazi kulináris élményre várjuk vendégeinket. Büszkék vagyunk arra, hogy széles választékot kínálunk ...
Sushi Bar Székesfehérvár
Letisztult, innovatív belsőépítészeti megoldásokkal, és magas színvonalú autentikus Japán ételekkel várjuk kedves vendégeinket, amelyek a legkiválóbb alapanyagokból, legmodernebb konyhatechnológiával elkészítve kerülnek szervírozásra.
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
- +3622537261