Turizmus Program
Turizmus Program

Tikverőzés Moha 2026. Húshagyó kedd farsangi népszokás

2026.02.17. (kedd)

8042 Moha, Fő utca 60.

TOP programok

Nyuladalom Siófokon

Disznótoros hétvége

Játékpark Budapesten

Magyar-Afrika Hét

Szabadulj ki!

Sziklamászás

Csoki workshop

Utazás+ Nemzetközi Turisztikai Kiállítás és Élményfeszt - Budapest Hungexpo
Télűző Farsang Hajdúszoboszló 2026. február 28.
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Utazás+ Nemzetközi Turisztikai Kiállítás és Élményfeszt - Budapest Hungexpo
Télűző Farsang Hajdúszoboszló 2026. február 28.
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben

Tikverőzés Moha 2026. Húshagyó kedd farsangi népszokás

2026.02.17. (kedd)

8042 Moha, Fő utca 60.

2026. február 17-én Tikverőzés Mohán. A falu életének kétségkívül legjelentősebb eseménye a húshagyó keddi tikverőzés.

Tikverőzés Moha 2026. Húshagyó kedd farsangi népszokás
lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek - 2026. február 17.

Programok:

9.00 - Hagyományőrzők bemutatója a rendezvénypavilonnál

9.30 - Maskarások felvonulása a faluban

Mikor van a tikverőzés?

A tikverőzés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát). A szokás főszereplői fiatal legények, akik még nem érték el a hagyományos értelemben vett katonakort. A 14-25 év közötti korosztály ölti magára a szereplők maskaráit.

Mohán tél vége felé furcsa szokásnak hódolnak: a farsang utolsó napján a fiatal legények hagyományos maskarákba öltözve járják végig a portákat, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást. Persze nem csak a baromfiudvar lakóira fordítanak gondot: a rítushoz az is hozzátartozik, hogy korommal kenjék meg a lányokat-asszonyokat, gyerekeket, de a járókelőket, érdeklődőket is.

Moha település életének kétségkívül legjelentősebb eseménye a húshagyókeddi tikverőzés. A mohai Tikverőzés egy maszkos, alakoskodó népszokás, mely a farsangi időszak utolsó napján, húshagyó kedden kerül megrendezésre. A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről” kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.

A népszokás kulcsszereplői:

A rongyosbohócok

Arcukat fekete álarc fedi, mely elsősorban kalapfilcből készül. Az álarcot jellegzetes stílusban festik és kenderkócból ragasztanak rá hosszú bajuszt, szakállat. Ruházatukra rongyokból szaggatott szalagokat varrnak, amely annál értékesebb, minél több és színesebb rongyszalag díszíti.

A lányok

A szokásban először szereplő legfiatalabb helybéli fiúk beavatáson esnek át, ők az 1930-as években jellemző falusi, női ruházatot öltenek magukra. Vállukat fehér berliner kendő takarja, ruhájukat kötény védi. Lábukra magas szárú bőrcsizma kerül, fejüket kendővel fedik, arcukat fehér álarc takarja a kíváncsi tekintetektől. Ők gyűjtik az adományokat (tojás, kolbász, szalonna,) a karjukra akasztott fonott kosarakba.

A szalma török

Néma, de elengedhetetlen szereplője a felvonulásnak a szalma török, kinek bő nadrágját, ingét 1-2 bála szalmával tömik meg, amitől járása komikus. Fejét kucsma fedi, arcát álarc takarja, kezében fokhagymával díszített botot tart.

A kéményseprő

Tetőtől talpig feketébe öltözik, az ő arcára is jellegzetes maszk kerül.

Ezek a jellegzetes alakok csoportban vonulnak végig a falu utcáin, betérnek a portákra, ahol a háziak vendégül látják őket, cserébe a betérők korommal kenik be a háziakat, a tyúkólban a tyúkokat, ezzel a rítussal a bő termést, termékenységet hivatottak biztosítani a következő évre. A mohai Tikverőzés kellékekeit a résztvevők maguk készítik, illetve generációról generációra örökítik, javítják és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a hagyományos öltözet fennmaradjon.

A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket, külön tekintettel a már hagyományosan az iskolákból és óvodákból idelátogató több száz gyerekre. A kormozással mindannyian a varázslat részeseivé leszünk.

A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.

A tikverőzés kezdeti időpontját meghatározni nem tudjuk. A szokás eredetével kapcsolatban csupán annyit tudunk megállapítani, hogy több mint 100 éves lehet. A néprajztudomány számára Pesovár Ferenc, néprajz-, néptánc- és népzenekutató, fedezte fel a mohai hagyományt. Az első írásbeli említés is Pesovár Ferenc és Bartha Tibor újságcikkéhez fűződik, a Fejér Megyei Hírlap 1961.05.03. számában olvashattunk először a tikverőzésről Mohával kapcsolatosan. A község hivatalos iratai között erre semmiféle adat nem utalt, hiszen az ilyen és ehhez hasonló népszokások elismerés híján - bizonyos időkben tiltás ellenére - a hivatalos szervektől függetlenül éltek, hagyományozással továbböröklődve.

A falu közössége minden évben tudatosan készül a jeles napra, a szervezés már szerves gyakorlatát képezi a falu életének. A hagyományt nem szükséges újra tanítani, az egymást követő generációk tagjai fokozatosan adják tovább egymásnak a szokás menetrendjét, az öltözetek készítésének praktikáit, és azon tudást, fortélyokat és taktikákat, amelyek a külső szemlélők számára láthatatlanok maradnak.

Moha község lakossága egyedülálló módon megőrizte, és napjainkban is példa értékűen fenntartja ezt a különleges néphagyományt, féltve őrzött kincsét. A felöltözést és magát a felvonulást a fiatalok hagyományosan maguk szervezik, de az önkormányzat is tevékenyen részt vállal benne, valamint számos önkéntes lakos vesz részt a népszokás körüli feladatok elvégzésében. Közülük emelkedik ki Molnár Gyuláné, aki nagyon sokat tett azért, hogy az évről évre rengeteg látogatót vonzó rendezvény, a mohai Tikverőzés 2011. szeptemberében felvételt nyerhessen a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, szolgálva azt a nemes célt, hogy nemzetünk tudatosan megőrizze kulturális arcát, élő identitását, hogy átörökíthesse azt az eljövendő generációknak, és megóvhassa a feledéstől. Valamint azóta is tesz azért, hogy az esemény minden évben zökkenőmentesen megvalósulhasson, valamint a Szentendrei Skanzen Pünkösdi Örökség Ünnepén való rendszeres részvételben is aktív közreműködő.

A vendégvárás elmaradhatatlan eleme a szalagos farsangi fánk. A falu asszonyai hajnaltól sütik a farsangi fánkokat, hogy mindenki részese lehessen a mohaiak ünnepének.

Megjelenés forrása: ajánlat weboldala

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Hasonló ajánlatok böngészése:

Földrajzi helyek felfedezése:

Kapcsolódó témák megtekintése:

Facebook Share

Ossza meg ismerőseivel

Facebookon!

Megosztás

Mohai Programturizmus

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények