Tikverőzés Moha 2020. Húshagyó kedd farsangi népszokás
Magyar Tudomány Ünnepe online - kövesse élőben az előadásokat!
Magyar Tudomány Ünnepe online - kövesse élőben az előadásokat!
Margitszigeti Színház Ajándékkártya - Hűség- és Kedvezménykártya a fára!
Margitszigeti Színház Ajándékkártya - Hűség- és Kedvezménykártya a fára!
Szilveszteri programajánló
Szilveszteri programajánló

Tikverőzés Moha 2020. Húshagyó kedd farsangi népszokás


Mohán tél vége felé furcsa szokásnak hódolnak: a farsang utolsó napján a fiatal legények hagyományos maskarákba öltözve járják végig a portákat, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást. Persze nem csak a baromfiudvar lakóira fordítanak gondot: a rítushoz az is hozzátartozik, hogy korommal kenjék meg a lányokat-asszonyokat, gyerekeket, de a járókelőket, érdeklődőket is. Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt 2020. február 25-én a tikverőzésre. A program délelőtt 9 órakor kezdődik. Vegyük ki részünket a hagyomány ápolásából!

KEDVES LÁTOGATÓ!
Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet vagy küldhet.

A tikverőzés hagyománya

A falu életének kétségkívül legjelentősebb eseménye a húshagyó keddi tikverőzés.

Farsangi népszokások az egész országban fennmaradtak, azonban a mohai különlegessége, hogy külső beavatkozás, felsőbb szervezés nélkül él.

A tikverőzés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát).

A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről” kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.

A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket, külön tekintettel a már hagyományosan az iskolákból és óvodákból idelátogató több száz gyerekre. A kormozással mindannyian a varázslat részeseivé leszünk.

A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.

A tikverőzés kezdeti időpontját meghatározni nem tudjuk. A szokás eredetével kapcsolatban csupán annyit tudunk megállapítani, hogy több mint 100 éves lehet. A néprajztudomány számára Pesovár Ferenc, néprajz-, néptánc- és népzenekutató, fedezte fel a mohai hagyományt. Az első írásbeli említés is Pesovár Ferenc és Bartha Tibor újságcikkéhez fűződik, a Fejér Megyei Hírlap 1961.05.03. számában olvashattunk először a tikverőzésről Mohával kapcsolatosan. A község hivatalos iratai között erre semmiféle adat nem utalt, hiszen az ilyen és ehhez hasonló népszokások elismerés híján - bizonyos időkben tiltás ellenére - a hivatalos szervektől függetlenül éltek, hagyományozással továbböröklődve.

A fiatalok kitartása a népszokás megszervezésében nagymértékben hozzájárult a fennmaradásához. Mind a mai napig kulcsfontosságú a mohai fiúk dicséretreméltó vállalkozó kedve. A falu közössége minden évben tudatosan készül a jeles napra, a szervezés már szerves gyakorlatát képezi a falu életének. A hagyományt nem szükséges újratanítani, az egymást követő generációk tagjai fokozatosan adják tovább egymásnak a szokás menetrendjét, az öltözetek készítésének praktikáit, és azon tudást, fortélyokat és taktikákat, amelyek a külső szemlélők számára láthatatlanok maradnak.

A tikverőzést soha nem kellett újratanítani, hiszen a mindenkori mohai fiatalok többé-kevésbé gyakorolták, évről-évre átadták egymásnak. Az 50-es, 60-as évek politikai rendszerében a kihalás, betiltás veszélye fenyegette, a faluközösség a ragaszkodásával, valamint Pesovár Ferenc a kitartó szakmai érdeklődésével tartotta életben. A hagyomány ismertetésében és népszerűsítésében a 60-as években fellendülést hozott a televízió elterjedése.

Moha község lakossága egyedülálló módon megőrizte, és napjainkban is példaértékűen fenntartja ezt a különleges néphagyományt, büszkén és féltve őrzött kincsét. A mohai tikverőzés 2011 szeptemberében felvételt nyert a SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NEMZETI JEGYZÉKÉRE, amely azt a nemes célt szolgálja, hogy a nemzet tudatosan megőrizze kulturális arcát, élő identitását, hogy átörökíthesse az örökség-elemeket az eljövendő generációknak, és megóvhassa a feledéstől.

Forrás: Szervezők

Találatok száma: 1

Károlyi-Kastély Hotel & Restaurant

Károlyi-Kastély Hotel & Restaurant

Szívélyes fogadtatás, nyugodt környezet és a klasszicista kastély arisztokratikus eleganciája várja az 50 hektáros kastélyparkban. Szobáink a kastély északi és déli szárnyában kaptak helyet, amelyek egyik része a grófi család tagjairól, míg a másik részük a Bakony gyöngyszemeiről lettek elnevezve. Konyhánk ... Bővebben

Kiemelt partner



A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Kapcsolódó témák:

Érdemes felkeresni!

Egyházmegyei Lelki Központ
Egyházmegyei Lelki Központ
  • Iszkaszentgyörgy
Kertész Csárda
Kertész Csárda
  • Székesfehérvár

Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!
Kevés az információ?
Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől.
Információkérés

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG

Online jegyvásárlás

Kiemelt események