Országos eseménynaptár
A Soproni-hegység északi részén Ágfalva jó turisztikai célpont. A Ház-hegyen lévő, néhány éve teljesen megújult kilátóból pompás kilátás nyílik Ágfalvára, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a somfalvi síkságra.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A Templom utcai Galéria tulajdonosai, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté újíttatták fel 2008-ban az épületet. A műemlékileg hitelesen helyreállított, antik bútorokkal berendezett palota egyaránt ad otthont kortárs kiállításoknak és reprezentatív fogadásoknak. Előzetes bejelentkezéssel ingyenesen látogatható.
A Templom utcai Galéria tulajdonosai, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté újíttatták fel 2008-ban az épületet. A műemlékileg hitelesen helyreállított, antik bútorokkal berendezett palota egyaránt ad otthont kortárs kiállításoknak és reprezentatív fogadásoknak. Előzetes bejelentkezéssel ingyenesen látogatható.
A Templom utcai Galéria tulajdonosai, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté újíttatták fel 2008-ban az épületet. A műemlékileg hitelesen helyreállított, antik bútorokkal berendezett palota egyaránt ad otthont kortárs kiállításoknak és reprezentatív fogadásoknak. Előzetes bejelentkezéssel ingyenesen látogatható.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Őrségi olajok kézműves sajtolóműhelye. Az olajsajtoló műhely egyben látványműhely is. Ez azt jelenti, hogy az érdeklődők szeme láttára helyben sajtolják a kért olajat, ami minden tekintetben garantálja a minőséget, az eredetiséget, eltarthatóságot és bemutatja a hagyományos olajnyerés technikáit.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
Az Őrségi Nemzeti Park látogatóközpontjának területén van a Chernel-kert, benne az arborétum, a Chernel István Múzeum és a madárvédelmi mintatelep és otthon. Kiállításai, tanösvényei bemutatják a madarak életét és a Kőszegi-hegység élővilágát.
A Soproni-hegység várostól távolabbi részén áll a poloskás-bérci Béke kilátó. Bár a kilátó mindössze 13 méter magas, de szép kilátás nyílik a Brennbergi völgyre és a környező hegyekre. Egész évben szabadon látogatható.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
