Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
A múzeum egy XIX. századi klasszicista stílusban épült nemesi kúriában kapott helyet. A kúria az egykori tulajdonos család nevét viseli. A Virágh család megbecsült tagja volt a helyi társadalomnak. A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életének állít emléket. A néprajzi gyűjteményegyüttes a mindennapos használati tárgyak mellett a tárgyi néprajz expresszív eszközeit is bemutatja. A gyűjtemény értéke, hogy a helyi közösség gyűjtő munkája révén jött létre. A néprajzi gyűjtemény mellett a Felső-Kiskunság élővilágát is megismerhetik a látogatók.
A múzeum egy XIX. századi klasszicista stílusban épült nemesi kúriában kapott helyet. A kúria az egykori tulajdonos család nevét viseli. A Virágh család megbecsült tagja volt a helyi társadalomnak. A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életének állít emléket. A néprajzi gyűjteményegyüttes a mindennapos használati tárgyak mellett a tárgyi néprajz expresszív eszközeit is bemutatja. A gyűjtemény értéke, hogy a helyi közösség gyűjtő munkája révén jött létre. A néprajzi gyűjtemény mellett a Felső-Kiskunság élővilágát is megismerhetik a látogatók.
A múzeum egy XIX. századi klasszicista stílusban épült nemesi kúriában kapott helyet. A kúria az egykori tulajdonos család nevét viseli. A Virágh család megbecsült tagja volt a helyi társadalomnak. A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életének állít emléket. A néprajzi gyűjteményegyüttes a mindennapos használati tárgyak mellett a tárgyi néprajz expresszív eszközeit is bemutatja. A gyűjtemény értéke, hogy a helyi közösség gyűjtő munkája révén jött létre. A néprajzi gyűjtemény mellett a Felső-Kiskunság élővilágát is megismerhetik a látogatók.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
Anonymus a Gesta Hungarorumban a honfoglaló magyarság története szempontjából kiemelkedő jelentőséggel ruházza fel Alpár várát. A leírás szerint a honfoglalás időszakában ez volt Zalán bolgár vezér székhelye.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
