Országos szinten egyedülálló, a magyar irodalom oktatásában nélkülözhetetlen, tanulást segítő turisztikai attrakció a János Vitéz Látogatóközpont Kiskőrösön. Az 1845-ben épült klasszicista kúriában helyet kapó János Vitéz Látogatóközpont korszerű technikai megoldásokkal, tabletes vezetéssel mutatja be Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, segíti a tanulás élményszerűvé válását, amelyekkel a fiatalabb korosztály kulturális és irodalmi értékek iránti érdeklődése is könnyen felkelthető. A kialakított labirintus-útvonalon gazdagon illusztrált díszletek kalauzolják végig a résztvevőket a vers egyes fejezetein játékos formában.
Országos szinten egyedülálló, a magyar irodalom oktatásában nélkülözhetetlen, tanulást segítő turisztikai attrakció a János Vitéz Látogatóközpont Kiskőrösön. Az 1845-ben épült klasszicista kúriában helyet kapó János Vitéz Látogatóközpont korszerű technikai megoldásokkal, tabletes vezetéssel mutatja be Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, segíti a tanulás élményszerűvé válását, amelyekkel a fiatalabb korosztály kulturális és irodalmi értékek iránti érdeklődése is könnyen felkelthető. A kialakított labirintus-útvonalon gazdagon illusztrált díszletek kalauzolják végig a résztvevőket a vers egyes fejezetein játékos formában.
Országos szinten egyedülálló, a magyar irodalom oktatásában nélkülözhetetlen, tanulást segítő turisztikai attrakció a János Vitéz Látogatóközpont Kiskőrösön. Az 1845-ben épült klasszicista kúriában helyet kapó János Vitéz Látogatóközpont korszerű technikai megoldásokkal, tabletes vezetéssel mutatja be Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, segíti a tanulás élményszerűvé válását, amelyekkel a fiatalabb korosztály kulturális és irodalmi értékek iránti érdeklődése is könnyen felkelthető. A kialakított labirintus-útvonalon gazdagon illusztrált díszletek kalauzolják végig a résztvevőket a vers egyes fejezetein játékos formában.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
