A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.
A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.
A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.
A nevezetes helytörténeti gyűjteményt Huley Alfréd evangélikus lelkész alapította. emlékére a tájház falán 2006. augusztus 19-én emléktábla került elhelyezésre.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A Bácsalmáson megtekinthető állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.
A Bácsalmáson megtekinthető állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.
A Bácsalmáson megtekinthető állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.
Kiszállástól mintegy 8 km található Jánosteleki kilátó a Jánosteleki-erdőben áll. A kétszintes kilátóról körpanoráma nyílik a környékre. Az Alföldi Kéktúra útvonalát követve lehet megközelíteni.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
Vinczellér Imre festőművész Kalocsán és Budapesten él és alkot. Alkotásait, állandó önálló tárlatát tekintheti meg a nagyközönség az egykori zsinagóga felújított épületében.
Helytörténeti kiállítás, várostörténeti- és borászati kiállítás, paprika múzeum, információs pont.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
Katona József, a Bánk bán szerzője ezen a helyen született 1791. november 11-én. Itt töltötte gyermekkorát és felnőttkorát is, amikor a pesti tanulmányai után végleg hazatért szülővárosába. Az Emlékház jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikor átadták a teljes egészében újjáépített épületet és az állandó kiállítást. Az állandó kiállítás Katona József életét és munkásságát mutatja be. Az Emlékház rendezvények, előadások, könyvbemutatók, vetélkedők, évfordulós megemlékezések szervezésében és rendezésében is részt vesz.
Katona József, a Bánk bán szerzője ezen a helyen született 1791. november 11-én. Itt töltötte gyermekkorát és felnőttkorát is, amikor a pesti tanulmányai után végleg hazatért szülővárosába. Az Emlékház jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikor átadták a teljes egészében újjáépített épületet és az állandó kiállítást. Az állandó kiállítás Katona József életét és munkásságát mutatja be. Az Emlékház rendezvények, előadások, könyvbemutatók, vetélkedők, évfordulós megemlékezések szervezésében és rendezésében is részt vesz.
Katona József, a Bánk bán szerzője ezen a helyen született 1791. november 11-én. Itt töltötte gyermekkorát és felnőttkorát is, amikor a pesti tanulmányai után végleg hazatért szülővárosába. Az Emlékház jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikor átadták a teljes egészében újjáépített épületet és az állandó kiállítást. Az állandó kiállítás Katona József életét és munkásságát mutatja be. Az Emlékház rendezvények, előadások, könyvbemutatók, vetélkedők, évfordulós megemlékezések szervezésében és rendezésében is részt vesz.
