Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. Megismerhető a régi tájhasználat, a folyószabályozás, valamint a rehabilitáció és a revitalizáció lehetőségei.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Széchenyi téri kiállítóteremben a hazai és nemzetközi művészeti élet reprezentatív legjobbjainak adunk lehetőséget bemutatkozásra, valamint itt rendezzük meg a városunk kulturális kapcsolatai alapján vállalt és a város tavaszi, nyári és őszi rendezvényeihez kapcsolódó kiállításainkat.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
Évszázadokig csak kevesek számára látható, páratlan műalkotásokat rendszerez az a képzőművészeti kiállítás, amely a Pécsi Egyházmegye püspöki gyűjteményének értékes műtárgyait, festményeit, grafikáit, metszeteit, szobrait, ötvöstárgyait, numizmatikai emlékeit mutatja be.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
