A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, lombkorona sétány és 15 méter magas kilátó egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe. Különlegessége, hogy földön, vízen és levegőben túrázhatnak a látogatók. Egyedi, új technológiák és interaktív szemléltető eszköz révén mutatja be a természet értékeit, biztosítja a szabadidő élményszerű eltöltését. A tanösvény egy része a holtág nádasán vezet keresztül. Az Erzsébet Ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó (Erzsébet liget): 2015-ben „AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE” pályázaton, tanösvény kategóriában 2. helyezést ért el.
Kiemelt partner
A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, lombkorona sétány és 15 méter magas kilátó egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe. Különlegessége, hogy földön, vízen és levegőben túrázhatnak a látogatók. Egyedi, új technológiák és interaktív szemléltető eszköz révén mutatja be a természet értékeit, biztosítja a szabadidő élményszerű eltöltését. A tanösvény egy része a holtág nádasán vezet keresztül. Az Erzsébet Ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó (Erzsébet liget): 2015-ben „AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE” pályázaton, tanösvény kategóriában 2. helyezést ért el.
Kiemelt partner
A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, lombkorona sétány és 15 méter magas kilátó egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe. Különlegessége, hogy földön, vízen és levegőben túrázhatnak a látogatók. Egyedi, új technológiák és interaktív szemléltető eszköz révén mutatja be a természet értékeit, biztosítja a szabadidő élményszerű eltöltését. A tanösvény egy része a holtág nádasán vezet keresztül. Az Erzsébet Ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó (Erzsébet liget): 2015-ben „AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE” pályázaton, tanösvény kategóriában 2. helyezést ért el.
Kiemelt partner
A látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába. A központ külső bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták, melyekről a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek. A látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a Nagy-Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát, illetve külön szobát kapott a Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életét és munkásságát bemutató kiállítás.
Kiemelt partner
A látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába. A központ külső bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták, melyekről a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek. A látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a Nagy-Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát, illetve külön szobát kapott a Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életét és munkásságát bemutató kiállítás.
Kiemelt partner
A látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába. A központ külső bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták, melyekről a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek. A látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a Nagy-Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát, illetve külön szobát kapott a Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életét és munkásságát bemutató kiállítás.
Kiemelt partner
Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.
Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.
Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
A város kulturális intézményeinek otthont.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
1996-ban megnyílt a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában a Boltmúzeum. A Boltmúzeum hűen tükrözi az 1920-as és 1930-as évek kereskedelmi egységét.
A szőnyegmúzeum több lépésben bemutatja, hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg, több ponton interaktív, korosztályokra optimalizált játékokkal tarkítva a bemutatót. A békésszentandrási szövőgyár kastély jellegű épületének felújításával a minőségi szállodai szolgáltatásokon túl létrejött egy egész évben elérhető interaktív tematikus múzeum és közösségi tér, amely magában foglal egy helytörténeti-, és egy ipartörténeti múzeumot, valamint kortárs művészeti kiállító tereket.
A szőnyegmúzeum több lépésben bemutatja, hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg, több ponton interaktív, korosztályokra optimalizált játékokkal tarkítva a bemutatót. A békésszentandrási szövőgyár kastély jellegű épületének felújításával a minőségi szállodai szolgáltatásokon túl létrejött egy egész évben elérhető interaktív tematikus múzeum és közösségi tér, amely magában foglal egy helytörténeti-, és egy ipartörténeti múzeumot, valamint kortárs művészeti kiállító tereket.
A szőnyegmúzeum több lépésben bemutatja, hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg, több ponton interaktív, korosztályokra optimalizált játékokkal tarkítva a bemutatót. A békésszentandrási szövőgyár kastély jellegű épületének felújításával a minőségi szállodai szolgáltatásokon túl létrejött egy egész évben elérhető interaktív tematikus múzeum és közösségi tér, amely magában foglal egy helytörténeti-, és egy ipartörténeti múzeumot, valamint kortárs művészeti kiállító tereket.
