Békés vármegyei látnivaló

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába.

A puszták legnagyobb testű röpképes madarát, a túzokot, az országban egyedülálló módon, félvad körülmények között, testközelből bárki megtekintheti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjában, ahol sokkal több érdekességet is hallhat, láthat a fajjal és a faj védelmével kapcsolatban.

A központ külső bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták, melyekről a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek.

A tanösvény hossza 1,5 km. Kiinduló és érkező pontja a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont , 1 óra alatt bejárható. A tanösvény 8 állomáshelyén bemutatásra kerül a Dévaványai-Ecsegi puszták jellegzetes élőhelye, fontosabb növény- és állatfajai. Az útvonal gyalogosan járható. A tanösvény látogatása belépődíjhoz kötött, mely tartalmazza a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont múzeumépületében található `A Nagy-Sárrét jelene és múltja`, valamint `A túzok védelme Magyarországon` állandó kiállítások, továbbá a túzok és számos őshonos háziállat, gyógynövényes kert megtekintését is.

2026. április 5-6-án Kinn a bárány, benn a farkas – Húsvét a kastélykertben. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi Körösvölgyi Állatpark bemutatóhelye idén is színes húsvéti programokkal várja látogatóit. Húsvét vasárnap és hétfőn állatismertetők, látványetetések, állatsimogató, tojáskeresés, húsvéti rejtélyfejtő, Nemzeti Parki Termék védjegyes piac, húsvéti kézműves program és sok más meglepetés is várja az ünneplőket.

A Madarak és fák napja a természet védelmére és szeretetére hívja fel a figyelmet, különösen a madarak és a fák fontos szerepére élővilágunkban. Ezen a napon játékos és ismeretterjesztő programokkal erősítjük a környezettudatos szemléletet kicsikben és nagyokban egyaránt.

2026. október 3-án Európai Madármegfigyelő Nap Biharugrán. Az Európai Madármegfigyelő Napok már több évtizedes hagyomány szerte Európában. Biharugra és környéke régóta stabil programhelyszínünk, ahol idén is várjuk a természetbarátokat madármegfigyelésre, madárgyűrűzésre. A Bihari Madárvárta környékén zajlik majd a gyűrűzés, ami a halastavak gátjain tett túránk után folytatódik. A túra hossza: 5 km

Európa első állandó kültéri 3D épületvetítése a Bréda kastély homlokzatán! Egy rövidebb vagy hosszabb gyulai pihenés során érdemes ellátogatni a Bréda kastélyba. Az igényesen felújított lökösházi Vásárhelyi-Bréda kastély és a csodálatos mediterrán hangulatú kastélyparkja egyedi és különleges programokkal várja a látogatókat. A kastély fő attrakciója a homlokzatán minden este naplemente után kezdődő, Európában egyedülálló állandó kültéri 3D-s épületvetítés.

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.