A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
Monok főutcáján, Kossuth Lajos szülőházától 100 méterre található. A XIX. században épült házban a XX. század közepének berendezési és használati tárgyait ismerhetik meg a látogatók. Évtizedekig a Rudolf család volt az ingatlan tulajdonosa, az ő történetüket is megismerhetjük eredeti dokumentumok segítségével.
Monok főutcáján, Kossuth Lajos szülőházától 100 méterre található. A XIX. században épült házban a XX. század közepének berendezési és használati tárgyait ismerhetik meg a látogatók. Évtizedekig a Rudolf család volt az ingatlan tulajdonosa, az ő történetüket is megismerhetjük eredeti dokumentumok segítségével.
Monok főutcáján, Kossuth Lajos szülőházától 100 méterre található. A XIX. században épült házban a XX. század közepének berendezési és használati tárgyait ismerhetik meg a látogatók. Évtizedekig a Rudolf család volt az ingatlan tulajdonosa, az ő történetüket is megismerhetjük eredeti dokumentumok segítségével.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Füzér Község szívében fekszik a Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épülete. A kiállításnak köszönhetően lehetősége nyílik arra, hogy megismerje Füzér község és Füzér Várának múltját, valamint a környék természeti és kulturális értékeit, hagyományait. Az interaktív felületek segítségével végigjárhatja a település főbb nevezetességeit, megismerheti azok történetét. Megtekintheti az eredeti, a vár ásatásai során előkerült edénytöredékeket, kályhacsempéket, használati eszközöket is!
Füzér Község szívében fekszik a Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épülete. A kiállításnak köszönhetően lehetősége nyílik arra, hogy megismerje Füzér község és Füzér Várának múltját, valamint a környék természeti és kulturális értékeit, hagyományait. Az interaktív felületek segítségével végigjárhatja a település főbb nevezetességeit, megismerheti azok történetét. Megtekintheti az eredeti, a vár ásatásai során előkerült edénytöredékeket, kályhacsempéket, használati eszközöket is!
Füzér Község szívében fekszik a Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épülete. A kiállításnak köszönhetően lehetősége nyílik arra, hogy megismerje Füzér község és Füzér Várának múltját, valamint a környék természeti és kulturális értékeit, hagyományait. Az interaktív felületek segítségével végigjárhatja a település főbb nevezetességeit, megismerheti azok történetét. Megtekintheti az eredeti, a vár ásatásai során előkerült edénytöredékeket, kályhacsempéket, használati eszközöket is!
Szomolya közelében áll a Nagyvölgy-tetői kilátó. A fából készült, magaslesre hasonlító építmény, mely szép kilátást nyújt a környékre és Bükk hegyeire. A kilátó autóval megközelíthető, közvetlen alatta meg lehet állni.
A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.
A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.
A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Országos eseménynaptár
