
A kilátó egy Bodrogkeresztúr felett elterülő hegyen áll, kőből készült korong mivoltában, egy fém iránytűvel a közepén. Az egyik irányból a dombságot, a Bodrog folyót láthatjuk majdnem Sárospatakig, majd a másik irányból a Tokaji-hegy, majd Mád látványa vár. Itt minden van, ami szépség. A kilátó helytől pár méter csak az autós parkoló.
A kilátó egy Bodrogkeresztúr felett elterülő hegyen áll, kőből készült korong mivoltában, egy fém iránytűvel a közepén. Az egyik irányból a dombságot, a Bodrog folyót láthatjuk majdnem Sárospatakig, majd a másik irányból a Tokaji-hegy, majd Mád látványa vár. Itt minden van, ami szépség. A kilátó helytől pár méter csak az autós parkoló.

A kilátó egy Bodrogkeresztúr felett elterülő hegyen áll, kőből készült korong mivoltában, egy fém iránytűvel a közepén. Az egyik irányból a dombságot, a Bodrog folyót láthatjuk majdnem Sárospatakig, majd a másik irányból a Tokaji-hegy, majd Mád látványa vár. Itt minden van, ami szépség. A kilátó helytől pár méter csak az autós parkoló.

1752-ben a Szent György vonalon épült a bánhorváti Platthy-kastély. 4,5 hektáros területen található, melyet angolpark vesz körül. A kastély barokk stílusú berendezéssel büszkélkedik, árkádos belső udvarában büfé működik. A kastély tárlatvezetéssel látogatható hétfő kivételével nyitva tartás szerint. A kastélyban korlátozott számban szállás lehetőség is van. Várjuk vendégeink egy kastélylátogatásra vagy egy kellemes feltöltődésre a a Szent György-vonal jótékony sugaraitól.
1752-ben a Szent György vonalon épült a bánhorváti Platthy-kastély. 4,5 hektáros területen található, melyet angolpark vesz körül. A kastély barokk stílusú berendezéssel büszkélkedik, árkádos belső udvarában büfé működik. A kastély tárlatvezetéssel látogatható hétfő kivételével nyitva tartás szerint. A kastélyban korlátozott számban szállás lehetőség is van. Várjuk vendégeink egy kastélylátogatásra vagy egy kellemes feltöltődésre a a Szent György-vonal jótékony sugaraitól.

1752-ben a Szent György vonalon épült a bánhorváti Platthy-kastély. 4,5 hektáros területen található, melyet angolpark vesz körül. A kastély barokk stílusú berendezéssel büszkélkedik, árkádos belső udvarában büfé működik. A kastély tárlatvezetéssel látogatható hétfő kivételével nyitva tartás szerint. A kastélyban korlátozott számban szállás lehetőség is van. Várjuk vendégeink egy kastélylátogatásra vagy egy kellemes feltöltődésre a a Szent György-vonal jótékony sugaraitól.

A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.

A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).

A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.

A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.