Bükk látnivaló

A központi épületben A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete című kiállít látható. Ez szolgálja a Bükk hegység természeti és kulturális örökség gyűjteményének, valamint az ősemberbarlangok élményszerű bemutatását. Ezen attrakció öt természeti jelenség köré épített kiállítást, kreatív eszköz-együttest, valamint egy meglévő kőzetpark terepi bemutatóhellyé fejlesztését, két játszóteret és egy játszóházat foglal magába. Minden korosztály megtalálhatja majd a kedvére való programokat: a legkisebbeknek a Bikkmakk kuckó játszótéren, a nagyobbaknak a Töbör gödörben és a Nagy odvas fában, a felnőtteknek és szakmai látogatóknak pedig a Touchscreen monitorokkal kínálnak kipróbálható eszközöket.

A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.

Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.

A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották ­ nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során ­, kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói ­ a ház méreteit tekintve ­ az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án ­ Borsod megye hetedik tájházaként ­ avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.

A tavasztól őszig nyitva tartó, mintegy 650 m2-es gyönyörű kiállító térben, elsősorban a honi kortárs képzőművészet nagyjainak munkáit vonultatjuk föl. A templom hatalmas tere és falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagy méretű alkotások bemutatására. A szakrális térben a kiállított művek átlényegülnek, mely hatást fokozzák a magasan elhelyezkedő ablakokból beáramló fénysugarak.

Rita szép, míves ácsmunka tibolddaróci panorámás kilátó, ahonnan fenséges panorámában gyönyörködhet a látogató. Tibolddaróc bükkaljai borsodi település.

A Tompa Mihály emlékházat 1963-ban a Tompa Mihály emlékbizottság nevében működő múzeumbaráti köre hozta létre. Az emlékházzá átalakított káplánlakás a költő egykori alkotó műhelye volt. Tompa Mihály Emlékház `Összezúzott lant` című állandó kiállítása nagy élményt nyújt az idelátogatónak.

A Múzeum országos szinten is egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival, a múlt történelmi értékeit a jelen kor technikai elemeivel együtt bemutatva felejthetetlen élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A Tűzoltó tér 5. szám alatt, az egykori tűzoltó laktanyában 1999 szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az Európai Uniós és állami támogatásból felújított épület és a kibővült kiállítás 2012-ben ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt Egri Tűzoltó Múzeum néven. Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak. Az archaikus kiállítótérben a XX. század első felében működő városi tűzoltóságok muzeális értékű járművei láthatóak, melyek összeszerelését, használatát rövid játékfilmen keresztül ismerheti meg a látogató.