Országos eseménynaptár
Magyarország első zsűrizett tufafaragásos pincéje a Pelyhe Pince. Az 1865-ben épült présház 2000-ben lett felújítva. A volt katolikus egyházi tulajdonú pincében láthatók Magyarország első zsűrizett tufapince faragásai.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.
A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
A látogatóközpont a bükkaljai kőkultúra geológiai alapjait és a világhírű suba-lyuki barlang neander-völgyi ősember-kutatás leleit mutatja be.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
Az ősi bükki mesterségek, mint a favágás, szállítás, mész- és szénégetés, üvegfúvás, kovácsmesterség egykori munkaeszközeit, használati tárgyait, termékeit mutatja be a kiállítás. A gyűjtemény szabadon megtekinthető.
A Szarvaskői vagy más néven Vodafone kilátó egy mobiltorony részeként kapott helyet, mely szabadon látogatható. A fából készült kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre és a Bükki-fennsíkra.
A barlang a Bükki Nemzeti Parkban, 98 méterrel magasabban a Szinva völgye felett, Lillafüred szélén, a Szeleta-tető déli oldalán 349 m tszf. magasságban nyílik. A barlang Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye. 1951-ben régészeti védelem alá helyezték. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá. Az 1982 óta fokozottan védett barlang szabadon látogatható, bejáratához barlangjelzés vezet, megtekintéséhez csak lámpa szükséges.
A barlang a Bükki Nemzeti Parkban, 98 méterrel magasabban a Szinva völgye felett, Lillafüred szélén, a Szeleta-tető déli oldalán 349 m tszf. magasságban nyílik. A barlang Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye. 1951-ben régészeti védelem alá helyezték. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá. Az 1982 óta fokozottan védett barlang szabadon látogatható, bejáratához barlangjelzés vezet, megtekintéséhez csak lámpa szükséges.
A barlang a Bükki Nemzeti Parkban, 98 méterrel magasabban a Szinva völgye felett, Lillafüred szélén, a Szeleta-tető déli oldalán 349 m tszf. magasságban nyílik. A barlang Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye. 1951-ben régészeti védelem alá helyezték. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá. Az 1982 óta fokozottan védett barlang szabadon látogatható, bejáratához barlangjelzés vezet, megtekintéséhez csak lámpa szükséges.
