A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.
A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.
A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.
A Szolnoki Művésztelep jelenlegi működését a folyamatos megújulás jellemzi, a múlt és a hagyomány iránti elkötelezettség és tisztelet jegyében. A 2002. évi újraalakulás óta eltelt időszakban számos neves képzőművész élt a lehetőséggel, hogy a rendelkezésre álló műteremlakásokban hosszabb - rövidebb ideig dolgozhasson. A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszik teljessé a szellemi légkört.
A Szolnoki Művésztelep jelenlegi működését a folyamatos megújulás jellemzi, a múlt és a hagyomány iránti elkötelezettség és tisztelet jegyében. A 2002. évi újraalakulás óta eltelt időszakban számos neves képzőművész élt a lehetőséggel, hogy a rendelkezésre álló műteremlakásokban hosszabb - rövidebb ideig dolgozhasson. A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszik teljessé a szellemi légkört.
A Szolnoki Művésztelep jelenlegi működését a folyamatos megújulás jellemzi, a múlt és a hagyomány iránti elkötelezettség és tisztelet jegyében. A 2002. évi újraalakulás óta eltelt időszakban számos neves képzőművész élt a lehetőséggel, hogy a rendelkezésre álló műteremlakásokban hosszabb - rövidebb ideig dolgozhasson. A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszik teljessé a szellemi légkört.
A Szolnok szívében található Verseghy park egy igazán különleges látnivalót kínál a Tisza – parti városba látogatóknak. A Szolnoki Rózsakert egész évben nyitva tart, de május-június hónapokban a legszebb, akkor érdemes legfőképp megcsodálni.
A több, mint 5000 tételből álló vasúttörténeti magángyűjtemény lehetővé teszi egy-egy vasút szakmai terület adott korszakra jellemző bemutatását az eszközök tematikus, rendszerezett felsorakoztatásával. Szolnok vasútállomás utascsarnokában kialakított helyiségekben látható a Szolnoki Vasúti Almárium című állandó vasúttörténeti kiállítás. A vasútállomás emeletén nyílt meg az Almárium Látogató Központ.
A több, mint 5000 tételből álló vasúttörténeti magángyűjtemény lehetővé teszi egy-egy vasút szakmai terület adott korszakra jellemző bemutatását az eszközök tematikus, rendszerezett felsorakoztatásával. Szolnok vasútállomás utascsarnokában kialakított helyiségekben látható a Szolnoki Vasúti Almárium című állandó vasúttörténeti kiállítás. A vasútállomás emeletén nyílt meg az Almárium Látogató Központ.
A több, mint 5000 tételből álló vasúttörténeti magángyűjtemény lehetővé teszi egy-egy vasút szakmai terület adott korszakra jellemző bemutatását az eszközök tematikus, rendszerezett felsorakoztatásával. Szolnok vasútállomás utascsarnokában kialakított helyiségekben látható a Szolnoki Vasúti Almárium című állandó vasúttörténeti kiállítás. A vasútállomás emeletén nyílt meg az Almárium Látogató Központ.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
Rita szép, míves ácsmunka tibolddaróci panorámás kilátó, ahonnan fenséges panorámában gyönyörködhet a látogató. Tibolddaróc bükkaljai borsodi település.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
