Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A natúrpark magterülete a Soproni-hegység Tájvédelmi körzet, pufferzónája az Ebenfurth - Sopron, illetve Sopron - Deutschkreutz vasútvonalak és tájvédelmi körzet, államhatár által határolt terület. A natúrpark kiemelt helye a Lőverek.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az Alsó-Lővérekben, 300 méter magason elterülő Sörházdombon áll a 8 szintes kilátó, mely egyedülálló módon ragasztott tartókból összeállított csavarozott faszerkezettel rendelkezik. A városközponthoz legközelebb fekvő kilátó, ezért közkedvelt kirándulóhely az Alsó-Lőverek legmagasabb pontján. Pazar kilátás nyílik innen Sopronra, a város dombos, erdős lejtőire, tiszta időben a Fertő tóra, a Schneeberg és Rax hegycsúcsaira.
Az Alsó-Lővérekben, 300 méter magason elterülő Sörházdombon áll a 8 szintes kilátó, mely egyedülálló módon ragasztott tartókból összeállított csavarozott faszerkezettel rendelkezik. A városközponthoz legközelebb fekvő kilátó, ezért közkedvelt kirándulóhely az Alsó-Lőverek legmagasabb pontján. Pazar kilátás nyílik innen Sopronra, a város dombos, erdős lejtőire, tiszta időben a Fertő tóra, a Schneeberg és Rax hegycsúcsaira.
Az Alsó-Lővérekben, 300 méter magason elterülő Sörházdombon áll a 8 szintes kilátó, mely egyedülálló módon ragasztott tartókból összeállított csavarozott faszerkezettel rendelkezik. A városközponthoz legközelebb fekvő kilátó, ezért közkedvelt kirándulóhely az Alsó-Lőverek legmagasabb pontján. Pazar kilátás nyílik innen Sopronra, a város dombos, erdős lejtőire, tiszta időben a Fertő tóra, a Schneeberg és Rax hegycsúcsaira.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
