A Soproni-hegység legmagasabb magyarországi pontján, az 557 méteres Magas-bércen egy tágas tisztáson áll a fából készült kilátó, melyből szép kilátás nyílik a környező erdőkre, hegyekre. Mellette padok és asztalok adnak módot egy kis piknikezésre. Egész évben szabadon látogatható.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
Nagylózs határában található Szentháromság kápolna ligete mellett áll egy szép kis kilátó, ahonnan a falut és a környező településeket lehet látni. A közeli szélkerekek látványa sajátos hangulatot ad a helynek. A kilátó szabadon látogatható.
Vendégház az Esterházy Kastély szomszédságában, kellemes, zöld környezetben.
Sopron mellett a Dudlesz erdőben található Ó-Hubertusz kilátóból egyedülálló körpanoráma tárul a látogató elé, láthatja a Schneeberget, Fraknó várát és a Fertő tavat is. A kilátó magassága 15 méter, járószintje 10,8 méter. Szabadon, ingyenesen látogatható.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
A Fertő-táj titkait elrejti az avatatlan látogató elöl, csak annak mutatja meg magát, aki felkészült. A felkészülés, a beavatás helye a Peisonia Látogatóközpont, ahol megérti a látogató a táj, egyedi, univerzális értékeit. Megérti és megismeri. A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont a világörökségi értékeket bemutató Peisonia Látogatóközpontnak.
A Fertő-táj titkait elrejti az avatatlan látogató elöl, csak annak mutatja meg magát, aki felkészült. A felkészülés, a beavatás helye a Peisonia Látogatóközpont, ahol megérti a látogató a táj, egyedi, univerzális értékeit. Megérti és megismeri. A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont a világörökségi értékeket bemutató Peisonia Látogatóközpontnak.
A Fertő-táj titkait elrejti az avatatlan látogató elöl, csak annak mutatja meg magát, aki felkészült. A felkészülés, a beavatás helye a Peisonia Látogatóközpont, ahol megérti a látogató a táj, egyedi, univerzális értékeit. Megérti és megismeri. A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont a világörökségi értékeket bemutató Peisonia Látogatóközpontnak.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
