A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A közép- és a kora újkorban jelentős zsidó közösség élt a városban. A zsinagóga Tata területén álló jelenlegi épülete az 1861. évi, Wechselman Ignác (1828-1903) építész tervei szerint végzett romantikus stílusú átépítést tükrözi.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
