Nagycenk község kulturális, történelmi és vallási középpontjában, a Széchenyi-tér magaslatán áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom. Története közel hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk.
A Szent László Látogatóközpont turisztikai és kulturális színterei Győr történelmi központjában, a nemzeti emlékhellyé nyilvánított "Collis Sacer"-en, a Káptalandombon kapnak helyet. A bemutatott épületek és műtárgyak a Győri Egyházmegye ezer éves szakrális-kulturális örökségeként maradtak ránk.
Gyere Dunaszigetre családosan, barátokkal, munkatársakkal! A Szigetköz és a Duna élővilága mindig tartogat számodra izgalmas pillanatokat. Ha pedig többet akarsz tudni, vár rád az élményközpont interaktív játszóháza!
A Szigetköz Natúrpark a természet, a táj és az abban élő és alkotó ember harmóniája.
A Gyarmat közeli Szőlőhegyi-kilátó Csíkvánd község mellett épült 2013-ban. A kilátó a Gyarmat - Árpás `Akácvirág` turistaútvonal egyik állomása.
A ház első szobájában és konyhájában az 1930-as éveket bemutató lakásbelső tekinthető meg. A szobában az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények - bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek találhatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun mutatják be. A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2004-ben Az év tájháza címmel jutalmazta. A tájház állandó kiállításán a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket. A pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
A ház első szobájában és konyhájában az 1930-as éveket bemutató lakásbelső tekinthető meg. A szobában az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények - bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek találhatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun mutatják be. A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2004-ben Az év tájháza címmel jutalmazta. A tájház állandó kiállításán a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket. A pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
A ház első szobájában és konyhájában az 1930-as éveket bemutató lakásbelső tekinthető meg. A szobában az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények - bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek találhatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun mutatják be. A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2004-ben Az év tájháza címmel jutalmazta. A tájház állandó kiállításán a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket. A pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
A településen jelentős építészeti értéket képvisel a Hegysor XVIII-XIX. században épült parasztházaiból kialakított skanzen, mely legfőbb vonzerőnk turisztikai kínálatunkban, s amely bejegyzetten is a kulturális örökség részét képezi. Az értékes épületeket 1970-ben nyilvánították védetté.
Tárnokréti mellet a Rápca folyó túlpartján áll a fából készült kilátó.
A Tényői tájház a sokorói építészeti stílus legszebb példái között említhető. A tájház hagyományosan soros alaprajzú, helyiségei csak a konyhán át közelíthetők meg. A tájház berendezése a XIX. század második felét idézi, betekintést ad a pannonhalmi egyházi nagybirtok erdeiben és szőlőiben dogozó, a zsellértelken élő család életébe. A tiszta szoba faragott bútorai, szalma- és háncsfonatos ülőkéjű székei, hatalmas búboskemencéje, cserépedényei, a maguk készítette szőttesek egyszerűséget, tisztaságot sugallnak, a megélhetésükért keményen dolgozó emberek világát tükrözik. A Tájház közvetlen környezete is a népi élet tárgyi emlékeit őrzi. A nyitott színben, vagy pajtában gazdasági eszközök – eke, kasza, szekér, gereben – találhatók. A házhoz tartozó udvar jellegzetes baromfiudvarral, ólakkal a falusi élet teljességét nyújtja.
A Tényői tájház a sokorói építészeti stílus legszebb példái között említhető. A tájház hagyományosan soros alaprajzú, helyiségei csak a konyhán át közelíthetők meg. A tájház berendezése a XIX. század második felét idézi, betekintést ad a pannonhalmi egyházi nagybirtok erdeiben és szőlőiben dogozó, a zsellértelken élő család életébe. A tiszta szoba faragott bútorai, szalma- és háncsfonatos ülőkéjű székei, hatalmas búboskemencéje, cserépedényei, a maguk készítette szőttesek egyszerűséget, tisztaságot sugallnak, a megélhetésükért keményen dolgozó emberek világát tükrözik. A Tájház közvetlen környezete is a népi élet tárgyi emlékeit őrzi. A nyitott színben, vagy pajtában gazdasági eszközök – eke, kasza, szekér, gereben – találhatók. A házhoz tartozó udvar jellegzetes baromfiudvarral, ólakkal a falusi élet teljességét nyújtja.
A Tényői tájház a sokorói építészeti stílus legszebb példái között említhető. A tájház hagyományosan soros alaprajzú, helyiségei csak a konyhán át közelíthetők meg. A tájház berendezése a XIX. század második felét idézi, betekintést ad a pannonhalmi egyházi nagybirtok erdeiben és szőlőiben dogozó, a zsellértelken élő család életébe. A tiszta szoba faragott bútorai, szalma- és háncsfonatos ülőkéjű székei, hatalmas búboskemencéje, cserépedényei, a maguk készítette szőttesek egyszerűséget, tisztaságot sugallnak, a megélhetésükért keményen dolgozó emberek világát tükrözik. A Tájház közvetlen környezete is a népi élet tárgyi emlékeit őrzi. A nyitott színben, vagy pajtában gazdasági eszközök – eke, kasza, szekér, gereben – találhatók. A házhoz tartozó udvar jellegzetes baromfiudvarral, ólakkal a falusi élet teljességét nyújtja.
A „triangulum” szó latin jelentéséből kiindulva utalhat a galéria Gutenberg téren belüli elhelyezkedésére, emellett az egyházi művészet szempontjából is kiemelt szimbólum: a háromszög legerőteljesebben a Szentháromságra utaló jelkép. Ezáltal megidézi a művészettörténetben gyakran használt motívumot, amellyel a hármas-egy Istent ábrázolták. A hármasság ugyanakkor utalhat a Könnyező Szűz Mária kegyképre, a Szent László hermára, valamint az Apor-emlékhelyre, hangsúlyozva azt a „spirituális hálót”, amit a Káptalandomb rejt magában.
A „triangulum” szó latin jelentéséből kiindulva utalhat a galéria Gutenberg téren belüli elhelyezkedésére, emellett az egyházi művészet szempontjából is kiemelt szimbólum: a háromszög legerőteljesebben a Szentháromságra utaló jelkép. Ezáltal megidézi a művészettörténetben gyakran használt motívumot, amellyel a hármas-egy Istent ábrázolták. A hármasság ugyanakkor utalhat a Könnyező Szűz Mária kegyképre, a Szent László hermára, valamint az Apor-emlékhelyre, hangsúlyozva azt a „spirituális hálót”, amit a Káptalandomb rejt magában.
A „triangulum” szó latin jelentéséből kiindulva utalhat a galéria Gutenberg téren belüli elhelyezkedésére, emellett az egyházi művészet szempontjából is kiemelt szimbólum: a háromszög legerőteljesebben a Szentháromságra utaló jelkép. Ezáltal megidézi a művészettörténetben gyakran használt motívumot, amellyel a hármas-egy Istent ábrázolták. A hármasság ugyanakkor utalhat a Könnyező Szűz Mária kegyképre, a Szent László hermára, valamint az Apor-emlékhelyre, hangsúlyozva azt a „spirituális hálót”, amit a Káptalandomb rejt magában.
