Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.