Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
A Pálos Fogadó tervezetten borkóstolók, gasztronómiai rendezvények helyszíne a jövőben, az emeleten pedig a pálosok életét bemutató állandó kiállítás kap helyet.
A tematikus tanösvény – amelyen hét tábla mutatja be a pálosok életét, a rend történetét és lelki, szellemi értékeiket – kerékpárral és gyalogosan egyaránt bejárható. Kialakítottak egy játszóteret is, valamint egy mezítlábas sétányt, és tűzrakóhelyet, asztalokkal, padokkal, ami segítheti az ideérkezőket a szabadidő minél kellemesebb eltöltésében. Mindezeket Meditációs sétaút egészíti ki, melyen a Pálos fogadótól a Holló-kőig lehet eljutni.
A tematikus tanösvény – amelyen hét tábla mutatja be a pálosok életét, a rend történetét és lelki, szellemi értékeiket – kerékpárral és gyalogosan egyaránt bejárható. Kialakítottak egy játszóteret is, valamint egy mezítlábas sétányt, és tűzrakóhelyet, asztalokkal, padokkal, ami segítheti az ideérkezőket a szabadidő minél kellemesebb eltöltésében. Mindezeket Meditációs sétaút egészíti ki, melyen a Pálos fogadótól a Holló-kőig lehet eljutni.
A tematikus tanösvény – amelyen hét tábla mutatja be a pálosok életét, a rend történetét és lelki, szellemi értékeiket – kerékpárral és gyalogosan egyaránt bejárható. Kialakítottak egy játszóteret is, valamint egy mezítlábas sétányt, és tűzrakóhelyet, asztalokkal, padokkal, ami segítheti az ideérkezőket a szabadidő minél kellemesebb eltöltésében. Mindezeket Meditációs sétaút egészíti ki, melyen a Pálos fogadótól a Holló-kőig lehet eljutni.
A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült.
A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült.
A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.
A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.
A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.
A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védett, de sajnos ma is igen el van hanyagolva. Recskről gyalog, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg.
A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védett, de sajnos ma is igen el van hanyagolva. Recskről gyalog, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg.
A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védett, de sajnos ma is igen el van hanyagolva. Recskről gyalog, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg.
Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében található. A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget, elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak.
A szülőfalujában berendezett Remenyik Zsigmond Emlékmúzeum segítségével az író életéről és munkásságáról kaphatunk áttekintést. Az emlékházban az író egykori használati tárgyai mellett művei és levelei is megtekinthetők.
