Országos eseménynaptár
Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a `Sasfiók`, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.
Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a `Sasfiók`, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.
Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a `Sasfiók`, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.
A hagyományos földművesek mindennapi használati eszközeit, szerszámait bemutató gyüjtemény.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
A múzeumban a magyarországi román ortodox közösség vallási szertartásai során használt régi kegytárgyai, liturgikus öltözetei és egyéb eszközei, valamint a közösség régi dokumentumai és írásos emlékei tekinthetők meg.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
Farmunk a suri alpakák tenyésztésével, tenyész és hobbi alpakák értékesítésével, valamint suri alpaka gyapjú értékesítésével foglalkozik. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.
A Szabadkígyósi Wenckheim-kastély az ország egyik legkülönlegesebb műemléke. A korhűen felújított kastélyban a Vendégségben Wenckheiméknél című interaktív tárlat várja az érdeklődőket. A kastély impozáns, 25 hektáros parkja és a Krisztina Kávéház ingyenesen látogatható.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
