A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
A Szent József templom 1863 és 1866 között épült Nuszbeck József tervei alapján. A későbarokk stílusú épületen már klasszicizáló jegyek is felfedezhetőek, sőt a későbbi átépítések és újítások során romantikus építészeti elemekkel is bővült.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.
A Tornyai János Múzeum története több mint száz éves múltra tekint vissza és Hódmezővásárhely és térsége rendkívül gazdag régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit, képző- és iparművészeti alkotásait mutatja be.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
