A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Az Óház kilátó a 609 méteres Óház-tetőn épült könnyű megközelíthetősége miatt ideális turistacélpont az Őrségi Nemzeti Parkban. A kilátóról nyílik körpanoráma Kőszeg városára, a Fertő-tóra, Szombathelyre valamint a Somló- és Ság-tanúhegyekre. A környéket bemutató Csillaghúr tanösvény is ezen az útvonalon fekszik.
Az Óház kilátó a 609 méteres Óház-tetőn épült könnyű megközelíthetősége miatt ideális turistacélpont az Őrségi Nemzeti Parkban. A kilátóról nyílik körpanoráma Kőszeg városára, a Fertő-tóra, Szombathelyre valamint a Somló- és Ság-tanúhegyekre. A környéket bemutató Csillaghúr tanösvény is ezen az útvonalon fekszik.
Az Óház kilátó a 609 méteres Óház-tetőn épült könnyű megközelíthetősége miatt ideális turistacélpont az Őrségi Nemzeti Parkban. A kilátóról nyílik körpanoráma Kőszeg városára, a Fertő-tóra, Szombathelyre valamint a Somló- és Ság-tanúhegyekre. A környéket bemutató Csillaghúr tanösvény is ezen az útvonalon fekszik.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A tömördi erdő szélén található kápolnának, mely búcsújáróhely is egyben, különös története van. 1994-ben a hívők adományaiból épült Szent Hubertus és Szűz Mária tiszteletére, ahol június első vasárnapján háromnyelvű - magyar, horvát és német vadászmisét és zarándoklatot tartanak. Az egykor magyarok, németek, horvátok lakta környékbeli falvak búcsújáró helye ad otthont a mesterségek védőszentjeit ábrázoló szobroknak is.
A tömördi erdő szélén található kápolnának, mely búcsújáróhely is egyben, különös története van. 1994-ben a hívők adományaiból épült Szent Hubertus és Szűz Mária tiszteletére, ahol június első vasárnapján háromnyelvű - magyar, horvát és német vadászmisét és zarándoklatot tartanak. Az egykor magyarok, németek, horvátok lakta környékbeli falvak búcsújáró helye ad otthont a mesterségek védőszentjeit ábrázoló szobroknak is.
A tömördi erdő szélén található kápolnának, mely búcsújáróhely is egyben, különös története van. 1994-ben a hívők adományaiból épült Szent Hubertus és Szűz Mária tiszteletére, ahol június első vasárnapján háromnyelvű - magyar, horvát és német vadászmisét és zarándoklatot tartanak. Az egykor magyarok, németek, horvátok lakta környékbeli falvak búcsújáró helye ad otthont a mesterségek védőszentjeit ábrázoló szobroknak is.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
A Szulejmán-kilátó Kőszeg belvárosából mintegy 15 percnyire áll. Tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. A kilátó ideális turistacélpont könnyű megközelíthetősége és látványa miatt.
A többszáz éves városfal részét képezte az egykori Árpád-kori déli kapu, melynek helyén az 1932-ben épített Hősök Tornya, a város jelképe áll, mellette található a Tábornokház, mely ma a Városi Múzeum központi épülete.
Országos eseménynaptár
