A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Széchenyi téri kiállítóteremben a hazai és nemzetközi művészeti élet reprezentatív legjobbjainak adunk lehetőséget bemutatkozásra, valamint itt rendezzük meg a városunk kulturális kapcsolatai alapján vállalt és a város tavaszi, nyári és őszi rendezvényeihez kapcsolódó kiállításainkat.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
Az ország első optikai planetáriuma Pécsett működött 1975-től, most a digitális planetáriumok korszakában a város az elsők között nyitja meg új planetáriumának kapuit a Zsolnay Kulturális Negyedben.
A tanösvény megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvény megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvény megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A hat állomásból álló E-tanösvény végigjárása során válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elegyesség, a holt fa jelenléte, miért lényeges a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A hat állomásból álló E-tanösvény végigjárása során válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elegyesség, a holt fa jelenléte, miért lényeges a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A hat állomásból álló E-tanösvény végigjárása során válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elegyesség, a holt fa jelenléte, miért lényeges a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
A Pécs feletti városi erdők legszebb sétaútja a Rotary tanösvény, mely Ereth Ede, néhai bőrgyári vezérigazgató magánadományából épült az 1930-as évek elején. A sétány 550 m tengerszint feletti magasságban kerüli meg a Kis-Tubes (581 m) és a Tubes (612 m) csúcsokat. A körsétányon a növényzet változása nagyon jól nyomon követhető. Az északi oldalon bükkös, a délin karsztbokorerdő, a keleti és nyugati oldalon tölgyesek találhatók sok elegyfával. A kellemes séta közben, az út mentén elhelyezett táblákon az ott élő fák önmagukról mesélnek.
A Pécs feletti városi erdők legszebb sétaútja a Rotary tanösvény, mely Ereth Ede, néhai bőrgyári vezérigazgató magánadományából épült az 1930-as évek elején. A sétány 550 m tengerszint feletti magasságban kerüli meg a Kis-Tubes (581 m) és a Tubes (612 m) csúcsokat. A körsétányon a növényzet változása nagyon jól nyomon követhető. Az északi oldalon bükkös, a délin karsztbokorerdő, a keleti és nyugati oldalon tölgyesek találhatók sok elegyfával. A kellemes séta közben, az út mentén elhelyezett táblákon az ott élő fák önmagukról mesélnek.
A Pécs feletti városi erdők legszebb sétaútja a Rotary tanösvény, mely Ereth Ede, néhai bőrgyári vezérigazgató magánadományából épült az 1930-as évek elején. A sétány 550 m tengerszint feletti magasságban kerüli meg a Kis-Tubes (581 m) és a Tubes (612 m) csúcsokat. A körsétányon a növényzet változása nagyon jól nyomon követhető. Az északi oldalon bükkös, a délin karsztbokorerdő, a keleti és nyugati oldalon tölgyesek találhatók sok elegyfával. A kellemes séta közben, az út mentén elhelyezett táblákon az ott élő fák önmagukról mesélnek.
