
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.

A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.

Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.

Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.

A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.
A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.

A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.

Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.
Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.

Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.

Az egyház kétezer éves történetében mindig akadtak olyan egyházi és világi hívek, akik a katonák lelki ügyeinek nehéz szolgálatát minden körülmények között vállalták. Mindig akadtak olyan papok, akik a szükségnek megfelelően, a katonák lelki gondozásának adták át magukat. Az állandó hadseregek szervezésének időszakától kezdve - ahol és amikor az egyház és állam kapcsolata azt lehetővé tette - az államok az egyházi hatalommal együttműködve, a hadseregek keretein belül egész, szervezetet állítottak fel avégett, hogy az a katonaság lelki gondozását az egyén és a haza szolgálatára lelkiismeretesen elvégezze.
Az egyház kétezer éves történetében mindig akadtak olyan egyházi és világi hívek, akik a katonák lelki ügyeinek nehéz szolgálatát minden körülmények között vállalták. Mindig akadtak olyan papok, akik a szükségnek megfelelően, a katonák lelki gondozásának adták át magukat. Az állandó hadseregek szervezésének időszakától kezdve - ahol és amikor az egyház és állam kapcsolata azt lehetővé tette - az államok az egyházi hatalommal együttműködve, a hadseregek keretein belül egész, szervezetet állítottak fel avégett, hogy az a katonaság lelki gondozását az egyén és a haza szolgálatára lelkiismeretesen elvégezze.

Az egyház kétezer éves történetében mindig akadtak olyan egyházi és világi hívek, akik a katonák lelki ügyeinek nehéz szolgálatát minden körülmények között vállalták. Mindig akadtak olyan papok, akik a szükségnek megfelelően, a katonák lelki gondozásának adták át magukat. Az állandó hadseregek szervezésének időszakától kezdve - ahol és amikor az egyház és állam kapcsolata azt lehetővé tette - az államok az egyházi hatalommal együttműködve, a hadseregek keretein belül egész, szervezetet állítottak fel avégett, hogy az a katonaság lelki gondozását az egyén és a haza szolgálatára lelkiismeretesen elvégezze.