
A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.
A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.

A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.

Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.

Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.

A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.

A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.

A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.

A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.

A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.

A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.