A CHÁJ GALÉRIA kóser kávézó és művészeti galéria Szentendrén. Feltörekvő művészeti galéria zsidó tematikájával. A kávézó kóser ételeket kínál a testnek, és kulturális programokat a léleknek. A Cháj Galéria kulturális és gasztronómiai programokkal várja az érdeklődőket.
Kiemelt partner
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
Kiemelt partner
XX. századi és kortárs képzőművészet.
Vízesések, búvópatakok, szédítő mélységek és ámulatba ejtő magas sziklák tárulnak az ember szeme elé, mely az arra kirándulókból gyermekkori élményeket, s a legvadregényesebb olvasmányokat csalogatják elő. Kísértet-völgy, kőszínház, vaddisznó-lakta zöldvár. A rejtelmes nevekről többet is megtudhatunk a Madas László Erdészeti Erdei Iskolában. A tanösvényről szóló mesekönyv, a Kísértet a csoda-rejtő völgyben az erdei iskolában kapható.
Vízesések, búvópatakok, szédítő mélységek és ámulatba ejtő magas sziklák tárulnak az ember szeme elé, mely az arra kirándulókból gyermekkori élményeket, s a legvadregényesebb olvasmányokat csalogatják elő. Kísértet-völgy, kőszínház, vaddisznó-lakta zöldvár. A rejtelmes nevekről többet is megtudhatunk a Madas László Erdészeti Erdei Iskolában. A tanösvényről szóló mesekönyv, a Kísértet a csoda-rejtő völgyben az erdei iskolában kapható.
Vízesések, búvópatakok, szédítő mélységek és ámulatba ejtő magas sziklák tárulnak az ember szeme elé, mely az arra kirándulókból gyermekkori élményeket, s a legvadregényesebb olvasmányokat csalogatják elő. Kísértet-völgy, kőszínház, vaddisznó-lakta zöldvár. A rejtelmes nevekről többet is megtudhatunk a Madas László Erdészeti Erdei Iskolában. A tanösvényről szóló mesekönyv, a Kísértet a csoda-rejtő völgyben az erdei iskolában kapható.
A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.
A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.
A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.
Visegrád felől a Telgárthy-rétre vezető út mentén sok látnivaló kínálkozik. Az Apátkúti-patakot követve az Ördögmalom vízesés majd a Magdolna-forrás mellett elhaladva érkezünk el a réthez, amelynek szélén megtaláljuk a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratát.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.
Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.
Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
