A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Galériánk anyagában XX. századi és kortárs, elsősorban magyar festményeket, grafikákat, szobrokat kínálunk eladásra. Kollekciónkban igyekszünk igényes alkotásokat felvonultatni, melyek eredetiségéért jótállunk, minden tárgyhoz garancialevelet adunk.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
Az 1833-ban épült zsellérház népi műemlék. Nádfedeles, vályogfalas szerkezetével, belső beosztásával a XIX. század legelesettebb társadalmi rétegének életviszonyait idézi. Az épület múzeumi kiállítóhely. Bejelentkezéssel látogatható.
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény, a település közművelődési feladat-ellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. Intézményei: helytörténeti gyűjtemény, tájház, mozi és közösségi tér.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.
