Országos eseménynaptár
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
A Nyíregyházi Városi Galéria helyrajzilag a Selyem utca 12. szám alatt áll. A saroképületté vált egykori szecessziós polgárház Bagolyvár néven is ismert. Az épület műemléki védelem alatt áll. Jelentős és folyamatosan gyarapodó kortárs képző-, ipar- és fotóművészeti gyűjteménynek ad helyet. A Nyíregyházi Városi Galéria és a hozzátartozó Pál Gyula Terem is a Váci Mihály Kulturális Központ tagintézménye.
A Nyíregyházi Városi Galéria helyrajzilag a Selyem utca 12. szám alatt áll. A saroképületté vált egykori szecessziós polgárház Bagolyvár néven is ismert. Az épület műemléki védelem alatt áll. Jelentős és folyamatosan gyarapodó kortárs képző-, ipar- és fotóművészeti gyűjteménynek ad helyet. A Nyíregyházi Városi Galéria és a hozzátartozó Pál Gyula Terem is a Váci Mihály Kulturális Központ tagintézménye.
A Nyíregyházi Városi Galéria helyrajzilag a Selyem utca 12. szám alatt áll. A saroképületté vált egykori szecessziós polgárház Bagolyvár néven is ismert. Az épület műemléki védelem alatt áll. Jelentős és folyamatosan gyarapodó kortárs képző-, ipar- és fotóművészeti gyűjteménynek ad helyet. A Nyíregyházi Városi Galéria és a hozzátartozó Pál Gyula Terem is a Váci Mihály Kulturális Központ tagintézménye.
A Derkovits Kulturális Központ kiállítóhelye, mely közművelődési intézményként sokrétű bemutatók színtere. Elsősorban képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti, népművészeti kiállítások, de filmvetítések, előadások helyszíne is.
Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.
Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.
Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.
A Vasvári Pál Múzeum egy új épülettel, egy közel 500 négyzetméteres állandó és időszaki kiállító térrel bővült. A kiállítások az Ady Endre út 8. alatti korábban református általános iskola 100 éves épületben kaptak helyet.
A múzeum Tiszavasvári belvárosában két épületben várja a látogatóit egész évben. A Kálvin úti néprajzi épületben látogatható a Gombás András Látványraktár mellett a Mesterkezek, Szentmihályi Konyha, Tiszabüdi tiszta szoba, és a Langaméta Gyermekjáték kiállítások.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
