A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.
A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.
A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.
Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban.
Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban.
Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban.
A Móricz-Duna partján álló csomoros fekete nyár 2013. szeptemberétől hivatalosan is Magyarország legnagyobb kerületű fája. A sarjakból összenőtt óriás kora kb. 100 év, mellmagasságban mért kerülete több, mint 12 méter.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
2015-ben adták át a lengyel-annafürdői Sasfészek-kilátót. Lengyel-Annafürdő a Tolnai-hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben. A kilátón számos interaktív eszköz segítségével a gyerekek közel tudnak kerülni a természethez. A kilátó legnagyobb attrakciója az, hogy saját faanyagból készült.
2015-ben adták át a lengyel-annafürdői Sasfészek-kilátót. Lengyel-Annafürdő a Tolnai-hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben. A kilátón számos interaktív eszköz segítségével a gyerekek közel tudnak kerülni a természethez. A kilátó legnagyobb attrakciója az, hogy saját faanyagból készült.
2015-ben adták át a lengyel-annafürdői Sasfészek-kilátót. Lengyel-Annafürdő a Tolnai-hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben. A kilátón számos interaktív eszköz segítségével a gyerekek közel tudnak kerülni a természethez. A kilátó legnagyobb attrakciója az, hogy saját faanyagból készült.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
A madármegfigyelő torony a Sáros-tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.
A madármegfigyelő torony a Sáros-tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.
A madármegfigyelő torony a Sáros-tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
Országos eseménynaptár
