
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.

A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.

Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.
Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.

Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.

A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít.
A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít.

A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít.

Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.

Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.

Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.

Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.