
Az Észak-Börzsöny területén kiépített kisvasutak története sokáig a fakitermeléssel függött össze. A napjainkban már kizárólag személyszállításban érdekelt kisvasút az évszázados csarnavölgyi nyomvonal 3,8 kilométeres szakaszán, Kemence és Feketevölgy állomások között, menetrend szerint közlekedik. A Kemencei Erdei Múzeumvasút az Ipoly Erdő Zrt. és a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület együttműködésének köszönhetően működik.
Az Észak-Börzsöny területén kiépített kisvasutak története sokáig a fakitermeléssel függött össze. A napjainkban már kizárólag személyszállításban érdekelt kisvasút az évszázados csarnavölgyi nyomvonal 3,8 kilométeres szakaszán, Kemence és Feketevölgy állomások között, menetrend szerint közlekedik. A Kemencei Erdei Múzeumvasút az Ipoly Erdő Zrt. és a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület együttműködésének köszönhetően működik.

Az Észak-Börzsöny területén kiépített kisvasutak története sokáig a fakitermeléssel függött össze. A napjainkban már kizárólag személyszállításban érdekelt kisvasút az évszázados csarnavölgyi nyomvonal 3,8 kilométeres szakaszán, Kemence és Feketevölgy állomások között, menetrend szerint közlekedik. A Kemencei Erdei Múzeumvasút az Ipoly Erdő Zrt. és a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület együttműködésének köszönhetően működik.

A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára.
A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára.

A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára.