Állandó kiállítások látogathatóak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban keddtől vasárnapig 9-17 óra között.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
Az Aquincumi Múzeumban öt állandó kiállítás látogatható egész évben Budapesten. A Róma Aquincum kiállítás az ókori tárgyi emlékeket mutatja be. A Tegularium kiállítás a kerámia szerepét ismerteti az Aquincum római kori építészetében. A Mithras Aquincumban kiállítás a felújított Symphorus mithraeum épületegyüttesét mutatja be. Az Aquincumi Látványraktár kronologikusan és tematikusan rendezve mutatja be raktárszerűen a különböző korok emlékeit. A Festőház pedig az aquincumi polgárváros otthonaiba enged betekintést.
Az Aquincumi Múzeumban öt állandó kiállítás látogatható egész évben Budapesten. A Róma Aquincum kiállítás az ókori tárgyi emlékeket mutatja be. A Tegularium kiállítás a kerámia szerepét ismerteti az Aquincum római kori építészetében. A Mithras Aquincumban kiállítás a felújított Symphorus mithraeum épületegyüttesét mutatja be. Az Aquincumi Látványraktár kronologikusan és tematikusan rendezve mutatja be raktárszerűen a különböző korok emlékeit. A Festőház pedig az aquincumi polgárváros otthonaiba enged betekintést.
Az Aquincumi Múzeumban öt állandó kiállítás látogatható egész évben Budapesten. A Róma Aquincum kiállítás az ókori tárgyi emlékeket mutatja be. A Tegularium kiállítás a kerámia szerepét ismerteti az Aquincum római kori építészetében. A Mithras Aquincumban kiállítás a felújított Symphorus mithraeum épületegyüttesét mutatja be. Az Aquincumi Látványraktár kronologikusan és tematikusan rendezve mutatja be raktárszerűen a különböző korok emlékeit. A Festőház pedig az aquincumi polgárváros otthonaiba enged betekintést.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark képzőművészeti kiállításának két kiemelkedő alkotója Kucs Béla és Faggyas István. Hagyatékukból származó kisplasztikák és festmények mellett további ózdi kötődésű képzőművészek alkotásai láthatók.
Az Ózdi Vasgyár már már 1856-ban létrehozott egy osztatlan, egy tanerős, egytantermes elemi iskolát. A munkáslétszám felszaporodása miatt megépítették a mai Gyár út 10. szám alatti épület utcai homlokzati szárnyát, mely épület 1912-re érte el mai formáját.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Kohászati gépek, berendezések és szállítójárművek szabadtéri kiállítása az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkban. Hengerállványok, dinamók, generátorok, esztergapadok életnagyságban, testközelből.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
