
A Néprajzi Múzeum egy kétszázezer darabot jócskán meghaladó tárgyhalmazt és többszázezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet őriz. Ez a hatalmas gyűjtemény a Zoom kiállítóterében még egyfajta őskáoszként vagy az ősrobbanás állapotában jelenik meg. Az új gyűjteményi állandó kiállítás abba enged majd betekintést, hogy a káoszból miként lesz rend – vagyis hogyan alakul ki a rendszerezés és értelmezés által a múzeumgalaxis.
A Néprajzi Múzeum egy kétszázezer darabot jócskán meghaladó tárgyhalmazt és többszázezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet őriz. Ez a hatalmas gyűjtemény a Zoom kiállítóterében még egyfajta őskáoszként vagy az ősrobbanás állapotában jelenik meg. Az új gyűjteményi állandó kiállítás abba enged majd betekintést, hogy a káoszból miként lesz rend – vagyis hogyan alakul ki a rendszerezés és értelmezés által a múzeumgalaxis.

A Néprajzi Múzeum egy kétszázezer darabot jócskán meghaladó tárgyhalmazt és többszázezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet őriz. Ez a hatalmas gyűjtemény a Zoom kiállítóterében még egyfajta őskáoszként vagy az ősrobbanás állapotában jelenik meg. Az új gyűjteményi állandó kiállítás abba enged majd betekintést, hogy a káoszból miként lesz rend – vagyis hogyan alakul ki a rendszerezés és értelmezés által a múzeumgalaxis.

Geresdlak egyik nevezetessége a sváb Kézimunka-kiállítás. Közel kétszáz kézimunka látható a kiállításon, ahol nem találunk két egyformát. A XX. század első felének gondolkodás- és életmódját tükrözik a szép hímzések, bepillantást nyerhetünk szüleink, és nagyszüleink életébe. A kézimunkák használati és díszítő eszközként is szolgálták az otthonokat. Az egyediséget kiemeli a névjegy, a díszes monogram, ami egyben jellegzetességet ad a sváb hímzéseknek. A kiállítás megtekintéséhez előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Geresdlak egyik nevezetessége a sváb Kézimunka-kiállítás. Közel kétszáz kézimunka látható a kiállításon, ahol nem találunk két egyformát. A XX. század első felének gondolkodás- és életmódját tükrözik a szép hímzések, bepillantást nyerhetünk szüleink, és nagyszüleink életébe. A kézimunkák használati és díszítő eszközként is szolgálták az otthonokat. Az egyediséget kiemeli a névjegy, a díszes monogram, ami egyben jellegzetességet ad a sváb hímzéseknek. A kiállítás megtekintéséhez előzetes időpont egyeztetés szükséges.

Geresdlak egyik nevezetessége a sváb Kézimunka-kiállítás. Közel kétszáz kézimunka látható a kiállításon, ahol nem találunk két egyformát. A XX. század első felének gondolkodás- és életmódját tükrözik a szép hímzések, bepillantást nyerhetünk szüleink, és nagyszüleink életébe. A kézimunkák használati és díszítő eszközként is szolgálták az otthonokat. Az egyediséget kiemeli a névjegy, a díszes monogram, ami egyben jellegzetességet ad a sváb hímzéseknek. A kiállítás megtekintéséhez előzetes időpont egyeztetés szükséges.

Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.
Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.

Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.

A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.
A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.

A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.

A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.
A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.

A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.

A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.

A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.