Családi- és gyerekprogramok gazdag választéka.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
Kiránduljon a Mecsekbe! Kővágószőlős felett található a Mecsek egyik legszebb természetes kilátópontja a Zsongorkő-lelátó, a Jakab-hegyen, 540 méteres magasságban. A panoráma innen káprázatos, kárpótol minden fáradságért. A kilátópont egy vörös homokkő természetes sziklaalak, melyet vaskorláttal látott el a Mecsek Egyesület 1892-ben.
Kiránduljon a Mecsekbe! Kővágószőlős felett található a Mecsek egyik legszebb természetes kilátópontja a Zsongorkő-lelátó, a Jakab-hegyen, 540 méteres magasságban. A panoráma innen káprázatos, kárpótol minden fáradságért. A kilátópont egy vörös homokkő természetes sziklaalak, melyet vaskorláttal látott el a Mecsek Egyesület 1892-ben.
Kiránduljon a Mecsekbe! Kővágószőlős felett található a Mecsek egyik legszebb természetes kilátópontja a Zsongorkő-lelátó, a Jakab-hegyen, 540 méteres magasságban. A panoráma innen káprázatos, kárpótol minden fáradságért. A kilátópont egy vörös homokkő természetes sziklaalak, melyet vaskorláttal látott el a Mecsek Egyesület 1892-ben.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.